America’s Cup – Tanulás a győzelemért

Rohamos fejlődés

A 2020-ra tervezett események kényszerű elmaradása miatt csak decemberben versenyezhettek először egymás ellen az AC75-ösök. A négyhajós America’s Cup World Series óta Prada Cup futamain a három kihívót láthattuk pályán küzdeni és lenyűgöző az a fejlődés, amit a sosem látott különleges hajókat hajtó profi vitorlázók bemutatnak.

Decemberben a britek tűntek reménytelenül lemaradottnak a többiekhez képest, az amerikaiak voltak magabiztosan jók, az olaszok pedig inkább csak a gyengébb szelekben látszottak veszélyesnek. A januári Prada Cupon már a Ben Ainslie vezette Britannia látszott a leggyorsabbnak és a hajókezelésben, taktikában is, Az olaszok a Luna Rossával futamról futamra javultak, míg az American Magic egyre jobban elbizonytalanodott és széthullott. Lelkileg és a hatalmas borulásuk után technikailag is.

Az American Magic nagy borulásában főszerepet játszott a csapaton belüli kommunikáció és szereposztás tökéletlensége

A Prada Cup döntőjére pedig Francesco Bruniék léptek még egy hatalmasat előre és lettek határozottan gyorsabbak és higgadtabbak a briteknél is. Így most a Luna Rossa Prada Pirelli vívhat meg az America’s Cupért az Emirates Team New Zealand csapatával.

Nincs rohangálás

A Luna Rossa magabiztos győzelmeiben jól érzékelhetően nagy szerepet játszott az, hogy az olasz csapat két egyenrangú kormányossal hajózva, a manővereket kidolgozva és begyakorolva minden fordulóval és halzolással előnyre tett szert az ellenfeleivel szemben, akiknél minden csapásváltás befejezése után az egyetlen fő kormányos Ben Ainslie. illetve az American Magicben Dean Barker átrohan a túloldalra a szélfelőli kormányhoz és átveszi a helyet a manőver után rövid ideig a kormányt kezelő társától.

Mióta az olaszok kiküszöbölték a kezdeti kommunikációs hibákat, Spithill és Bruni mesterfokra fejlesztették a fordulókat és a rohangálás nélküli higgadtság a munka más részleteire, a hajó mindenkori mozgására is kisugárzott. Az olasz hajó a többiekhez képest – nem találok jobb szót – selymes könnyedséggel mozog a manőverek közben és a folyamatos menetben is az ő egylábas szárnyalásuk a legegyenletesebb, legstabilabb.

A Luna Rossa csapat ijesztően jól végzi a dolgát, a kupavédőknek muszáj tanulni tőlük, ha győzni akarnak

Az új-zélandi védő hajót a Te Rehutait és benne Peter Burlingéket decemberben láthattuk versenyezni, azóta csak az edzéseikről került fel a világhálóra egy-egy videó. A március 3-án készült felvételek alapján jól láthatóan, nyilván az olaszok példáját, annak hatékonyságát követve – az elmúlt napokban ők is átálltak a két kormányossal dolgozó felállásra. Legalább is a manőverek során az Emirates Team New Zealandnél is megszűntek a legénységi helycserék.

Ezidáig a Te Rehutai csapásváltásai előtt és után hárman mozogtak a hajón. Burling kormányosként, a szárny kezeléséért felelős Glenn Ashby, valamints Burling 49er olimpiai bajnok társa Blair Tuke, aki a hajó repülését kontrollálja. Eddig ők hárman mentek át a hajó másik oldalára, a többi hasonlóan működő hajóval ellentétben az árbóc előtt és nem a grósz mögött. A lenti videón már az látszik, hogy mindenki a helyén marad.

A jövő héten talán már megláthatjuk, hogy most ki kezeli jobban az AC75-ötösét.

A Te Rehutai edzése 2021 március 3-án

A jó megoldásokat azonnal át kell venni, mert ha nem teszik, azzal a győzelmük, a kupavédés esélyét csökkentik.

Ruji

 

Szállások

Kövess minket Instagramon!

Kövesd Instagram oldalunk a legfrissebb fotós tartalmakért!