Az IMOCA 60-as hajók elképesztő fejlődése az elmúlt két évtizedben – 1. rész

48 % teljesítmény növekedés 20 év alatt!

Végletekig leegyszerűsítve: elméletileg, amíg Weöres Szabolcs a maga 2007-ben épült IMOCA 60-asával a New Europe-pal megtesz 100 tengeri mérföldet, aközben például mondjuk Nicolas Lunven – hogy ne a legnagyobb IMOCA sztárok közül válasszak példát – az egyik legmodernebb foilerrel, a 2022-es Holcim PRB-vel közel 50 mérfölddel előrébb juthat akkor is, ha a két vitorlázó az adott szakaszon éppen ugyanazt a vitorlásteljesítményt teszi le az asztalra.

A 2007-es New Europe (Weöres Szabolcs) és a 2023-as Paprec (Yoan Richomme)

Mindez egy nemrégiben megjelent és a vitorlás sajtóban sokfelé publikált tanulmányból derül ki ilyen pontosan. Eddig is sejtettük, hiszen láttuk, hogy a foilok, az emelőszárnyak megjelenése micsoda ugrásszerű előrelépést hozott  a hatvanlábas óceáni versenyvitorlások, az IMOCA 60-asok világába, de konkrét számadatok nem láttak erről napvilágot. Most viszont egy francia vitorlázó és teljesítményszakértő Olivier Douillard, akinek AIM45 elnevezésű, adatelemzésre és adatkezelésre specializálódott cége számos IMOCA-csapattal dolgozik együtt, elkészített egy tanulmányt, amely egyértelműen bemutatja az elmúlt 20 év lélegzetelállító változásait az IMOCA-k teljesítményében.

Olivier Douillard készítette el a pontos adatokra alapozott tanulmányt

A leggyorsabb IMOCA hajók polár-, és teljesítményadatait felhasználva Douillard alaposan tanulmányozta az elmúlt húsz éveben épített legjobb hatvanlábasokat. Ebben az időszakban a hajók a billenthető tőkesúly mellett az oldalcsúszás ellen alkalmazott egyenes uszonypárról (daggerboard) átváltottak a foilokra, az IMOCA osztályban elsőként megjelent Dali-bajusz formájú emelőszárnyakra. Ezek először a 2016 novemberében rajtolt versenyen mutatták meg a megoldás előnyeit, majd azóta a hajótest formák szintén jelentős megváltoztatásával együtt az emelőuszonyok is folyamatosan fejlődnek.

Példák az eltérő foil koncepciókra: balról jobbra: PRB (2022), Bureau Vallée (2020), Water Family (2015) és DMG Mori (2019)

A szárnyalás lehetősége önmagában ugrásszerű teljesítménynövekedést hozott, ám az új, immár harmadik generációs foilerek is rengeteget fejlődtek az első emelőuszonyos megoldásokhoz képest. Eközben a versenyzők is kitapasztalták és megtanulták az újszerű eszközök használatát, ami a tervezőknek adott visszacsatoláson, hasznos információkon túl szintén emelte és emeli az átlagsebességeket, illetve a növekvő teljesítmények versenytaktikai alkalmazhatóságát.

A versenyhajók teljesítmény növekedésének még jelentős eleme a felszerelések, a navigációs műszerek és autopilotok tudásának rohamléptekben zajló javulása, valamint az, hogy a hajók még inkább teljesítményhatárra méretezetten épülhetnek, hiszen egy mai modern IMOCA vitorláson akár több száz szenzor figyelheti a hajótestre, a rudazatra, vitorlázatra, és bármely felszerelésre eső terheléseket, szélesítve és pontosítva a tervezők által felhasználható adatbázisokat.

Milyen mértékű a sebességnövekedés az IMOCA 60-as hajóknál? Lássuk a konkrét adatokat!

Ez a grafikon megmutatja, hogy milyen szélerő szükséges ahhoz, hogy egy IMOCA 60 sebessége 20 csomó fölé nőhessen. Mint látható ehhez egy 2002-ben épült hajónak közel 30 csomós szélerő szükséges, és csak 110-125 fokos szélszögön vitorlázva érheti el a húszcsomós tempót. A 2008-as hajók esetében is ugyanez a helyzet, mindössze a szélszög tartomány növekedett valamelyest. Ebbe a kategóriába tartozik Weöres Szabolcs New Europe-ja is.

2014-ben megépültek az első foilerek. A változás látványosan nagy. Amint azt a narancssárga vonal jelzi, az első generációs foilerek 18 csomós szélben is képesek húszcsomós menetre, és nagyobb szélszög tartományban, mint a hagyományos uszonyos IMOCA 60-asok. Nyilván nem szerepelnek a táblázatban, de valahová ide tartoznak azok az eredetileg hagyományos uszonyos hajók is, amelyeket később átépítettek foilerekké. Hibrid megoldás, veszélyeket rejt – emlékezzünk például Escoffier PRB-jének elsüllyedésére a 2020-21-es Vendée Globe-on, vagy ugyanott Isabelle Joschke széthulló MACSF-jára, stb. –, hiszen a test és a rudazat szerkezetét is erősíteni kell, miután a foilok lényegesen megnövelik a visszaállító nyomatékot, de a sebességnövekedésük szintén jelentős.

A 2022-23-ban megépült hajók (a grafikonon IMOCA 2024-nek jelölve) pedig feleakkora szélben, mint a 2002-es és 2008-as konstrukciók képesek elérni a húszcsomós tempót.

Még látványosabban mutatja a fejlődést a következő ábra

Itt még jobban érthetőek a különbségek, mert a szélszögek a hétköznapi vitorlás kifejezések szerint felosztottak. Jól látható, hogy bármely vitorlás irányba haladva a modern foilerek másfélszeres teljesítményre képesek a hagyományos uszonyos hajókkal szemben.

FOLYTATJUK…

Ruji




Szállások

Kövess minket Instagramon!

Kövesd Instagram oldalunk a legfrissebb fotós tartalmakért!