Vitorlázás
Július 4-én a floridai Miamiból Surprise nevű hajójával útra kelt Kopár István, hogy az Atlanti-óceánt átszelve Les Sables d’Olonne-ba hajózzon, ahonnan ősszel indul újabb szóló földkerülő útjára.
Szeptember 6-án rajtol a Don McIntyre által rendezett újabb klasszikus szóló földkerülő Golden Globe Race, amelyen István 2018-ban 4. helyen ért célba. A magyar szólóvitorlázó a mezőnnyel együtt útra kelve vitorlázik majd délre az Atlanti-óceánon, ám ott ő nem keletre a Jóreménység-fok felé fordul, hanem nyugatra a Horn-fok felé.

István Golden Globe Race-en használt Puffin nevű Tradewind 35-ösét egy brit versenyző hajózta négy évvel később, és az Atlanti-óceánon elhagyta a hajót – Fotó: Christophe Favreau/PPL/GGR
István eredményeiről, erről az új tervéről, és sajnos a szponzorszerzési nehézségeiről már több alkalommal (lásd a cikk alján) írtam korábban. Azért viszont érdemes újra és újra kiemelni, hogy ezúttal – amint azt tőle megszokhattuk – ismét csak nem egy hétköznapi kihívást állított maga elé.
Egyedül vitorlázni a déli óceánokon már önmagában is a sport egyik legnagyobb kihívása. Ugyanezt nyugati irányba, az uralkodó szelek ellenében megtenni még sokkal keményebb feladata. Ahhoz hasonlítható, mintha valaki oxigénpalack nélkül mászná meg az Everestet. Eddig mindösszesen 8 (!) ember tette meg ezt az utat egyedül, külső segítség és kikötés nélkül. Ez csaknem fele annyi ember, mint ahányan valaha is jártak a Holdon!
A könnyebb nyugati irányba vitorlázva már több, mint kétszázan kerülték szólóban, kikötés nélkül a Földet. Ezt a számot persze a versenyek (Vendée Gklob, Golden Globe Race) is gyarapítják.

Az uralkodó szélirányok a Földön : Kék nyilak – nyugati szelek, sárga – északkeleti passzát, piros – délkeleti passzát, 1. és 2. hurrikán-, illetve ciklonzónák
Első alkalommal 1971-ben a brit Charles „Chay” Blyth tette meg ebbe az irányba a földkerülő utat, és azóta, azaz ötvenöt év alatt akadtak még összesen heten.
Kopár István egy 40 lábas, vagyis 12 méter hosszú hajóval vitorlázik. Ekkora, vagy ennél kisebb vitorlást a sikeres „nyugatosok” közül csak a német Wilfried Erdmann használt. István természetesen nem az abszolút csúcsidő elérésére hajt, hiszen az az ő hajójával lehetetlen. Ám, ha sikerrel jár, azzal szinte bizonyosan kategória rekordot állít fel. Hajója a második legkisebb lesz az összes nyugatos földkerülőé között.
A haladása folyamatosan nyomon követhető már most is. A nyomkövető IDE klikkelve érhető el! Ugyanitt lehet majd látni a Surprise minden további mozgását.
| Név | Év | Menetidő | Hajó neve | Jellemzői | |
| 1. | Sir Charles „Chay” Blyth | 1971 | 292 nap | British Steel | 59 lábas kétárbócos ketch |
| 2. | Mike Golding | 1994 | 167 nap, 7 óra, 43 perc | Team Group 4 | Challange 59 |
| 3. | Philippe Monet | 2000 | 151 nap, 19 óra, 54 perc | Uunet | Open 60, (az IMOCA elődje) |
| 4. | Wilfried Erdmann | 2001 | 343 nap | Kathena Nui | alu Nordsee 34 |
| 5. | Jean-Luc Van den Heede | 2004 | 122 nap, 14 óra, 2 perc | Adrien | 84 lábas alutestű kutter |
| 6. | Dee Caffari | 2006 | 178 nap és 18 óra | Aviva | Challenge 72 |
| 7. | Stéphane Narvaez | 2012 | 246 nap | Oikos | Sharp 47 |
| 8. | Guirec Soudée | 2026 | 94 nap 21 óra 58 perc | Ultim MACSF | Trimarán, korábban Jules Verne Trophy győztes |
Voltak még ketten-hárman, akik lényegében teljesítették a távot, de valamilyen, a hivatalos elismeréshez szükséges feltételt nem teljesítettek.
Kövesd Instagram oldalunk a legfrissebb fotós tartalmakért!
Error: No feed found.
Please go to the Instagram Feed settings page to create a feed.