Vitorlázás
A 60 lábas Wild Joe kitűnően szerepelt a 40. Rolex Middle Sea Race-en. Különösen annak fényében, hogy mennyire nem kedvezett nekik az időjárás. 113 hajós mezőnyben abszolút 4. helyen értek célba a légvonalban 606 tengeri mérföldes (1120 km) Máltából indulva Szicíliát megkerülő pályán, amelyet 3 nap, 16 óra, 43 perc alatt teljesítettek.
Az offshore versenyekre felkészített IRC előnyszámításos rendszerben versenyző egymástól nagymértékben különböző egyes hajóknak vannak ideális körülmények, amikor az előnyszámuk és az adott szélerőben és szélirányban elérhető sebeségük kedvezőbb az ellenfelekhez képest. A Wild Joe a DSS-szárnyaival akkor képes az ellenfelekhez képest kiugró sebességre, amikor a szél 15 csomónál erősebb, és bőszélben (félszél, raum) rohanhatnak a következő pályajel felé. Ettől eltérő körülmények között más hajóknak vannak különféle egyedi előnyeik.
Az idei Middle Sea Race-en egy pillanatra sem fújt a Wild Joe-t segítő szél. Olyan ideális menetben, mint amilyen a nyitóképünkön látható, ezúttal nem volt részük, mégis nagyszerű eredményt értek el.
„Valóban nem a mi szelünk fújt. Egyáltalán nem tudtuk használni a DSS-t. Olyan hajókkal küzdöttünk végig, akik jóval nagyobbak, így potenciálisan gyorsabbak nálunk. Ilyen szempontból nagyon pozitív az eredményünk.
Viszont Szicília felett a Stromboli után, amikor a Rambler meglépett, mi beragadtunk, így a végső (előnyszámításos) sorrendben nem lehettünk jók. Igaz a verseny második felében erősödő szél amúgy is a később befutó, lassabb hajóknak kedvezett.” (Az előnyszámításos listán a nagy előnnyel célba futó Rambler 88 sem győzött)
„Sokat használtak az új Doyle vitorláink. Gyorsult a hajó és ezért tudtuk tartani és megelőzni a nagyobbakat és általában gyorsabbakat. Bőszélben és a gyenge szelekben is. Vagyis a sebességünk szinte minden körülmények között javult.

A Middle Sea Race pálya – Gyengeszeles szakaszokat követően Pantelleria után kemény délkeleti szélben és meredek hullámok között vitorláztak
A pálya második felét (Pantelleriától) a felerősödött szélben és kemény hullámzásban éles krajcos menetben tettük meg. Olyankor a vízvonalhossz számít és ennek ellenére csak egy hajó (a szintén magyar csapattal vitorlázó Pendragon) tudott megfogni minket. A hajókban lévő potenciálok alapján már sokkal korábban és többen el kellett volna menjenek mellettünk. De elég jó vonalakat találtunk, jó döntéseket hoztunk.
Ahogy az az ember (a négyszeres VOR földkerülő győztes új-zélandi Stu Bannatyne) vezeti a hajót, az nagyon komoly! Olyan keze van! 3-5 tized csomóval gyorsabban viszi a hajót, mint ha bárki más áll a kormányhoz a csapatból. Pedig nem ma kezdtünk a Wild Joe-val vitorlázni. Ráadásul nem hagy egy szusszanásnyi szünetet sem, folyamatosan pörgeti a csapatot. Ő a sailing master a hajón, ő diktálja, hogy milyen vitorlát húzunk, ki mit készít elő, mit csinál, satöbbi. Fantasztikus vele vitorlázni.

Stu Bannatyne – fotó: Gémesi Jóka
Műszaki hibánk ezúttal nem volt, nagyon figyeltünk mindenre, hogy ne is legyen. (2018-ban a Wild Joe jó helyről kiállni kényszerült) Most pénteken indulunk vissza az Adriára, Kremikbe és téliesítjük a hajót.”
A Wild Joe teljes 2019-es szezonját majd egy külön cikkben a hazaérkezése után Józsa Márton skipperrel értékeljük.
Ruji
Fotó: Gémesi Jóka
Kövesd Instagram oldalunk a legfrissebb fotós tartalmakért!
Error: No feed found.
Please go to the Instagram Feed settings page to create a feed.