A világ első nukleáris meghajtású felszíni hajója

December 5-én Leningrádban vízrebocsátották a Lenin-atomjégtörő hajót. A szovjet jégtörő flotta zászlóshajója 16 000 tonna vízkiszorítású.

Hossza 134, legnagyobb szélessége 27,6, merülése pedig 9,2 méter. Jégmentes vízben az atommeghajtású hajó óránként 32 kilométeres sebességet is elérhet.

Menet közben 2 méter vastagságú jégréteget is könnyedén áttör.

A hajó berendezésének és hajtóműveinek elkészítésében mintegy félezer szovjet vállalat működik közre. Az atom-jégtörő főmotorjai összesen 44 000 lóerősek. Meg kell jegyezni, hogy a legnagyobb amerikai jégtörőhajó, a Gletscher motorja 22 000 lóerős. Az atom-jégtörő hónapokon át hajózhat a sarki vizeken anélkül, hogy üzemanyagot kellene felvennie.

A korszerű jégtörők hosszabb út esetén több, mint 2000 tonna üzemanyagot vesznek fel és mégsem maradhatnak távol támaszpontjaiktól egy hónapnál tovább.

Az atom-jégtörő naponta mindössze néhány tizedgramm nukleáris üzemanyagot fogyaszt majd. A hajó atomreaktorában előállított hőenergia a gőzgenerátor-berendezésben a vizet nagynyomású gőzzé alakítja át. A gőz turbógenerátorokat hoz mozgásba s az ily módon előállított áram nagyteljesítményű villanymotorokon keresztül forgatja a hajócsavarokat.

A kapitány automatikus berendezéssel irányíthatja a hajót, adhatja meg a szükséges sebességet és a fordulatokat. Ily módon lényegesen növekszik a jégtörő mozgékonysága bonyolult jégviszonyok között.

Népszava 1957 december 7.