Német történelmi bárka Esztergomban

Tradicionális „ulmi skatulya” úszott le a Dunán Esztergomba!

A németországi ulmi hajósegylet különleges történelmi bárkája érkezett Esztergomba.

Az ulmi kereskedelmi hajózás több száz éves múltra tekint vissza. Már a korai középkorban is létezett, először tutajokkal, később már fejlett hajókkal történt az áruszállítás. A vasút megjelenésével azonban ez megszűnt, viszont a hagyomány fennmaradt. Tiszteletére az ulmi hajós egylet tagjai bárkájukkal kétévente meglátogatják a Duna menti településeket, megismerkednek az adott térség kultúrájával, lakóival. Esztergomból már továbbindultak következő állomásukra, Budapestre.

A dunai hajózás már a korai középkorban is létezett, ekkor még felépítményes tutajokkal utaztak a folyón lefelé. 1570-ben Ulmban elkezdték ezeket a tákolmányokat nagyobb sebességű, evezős hajókká alakítani, amelyek már 5-8 méter szélesek és 15-30 méter hosszúak voltak. Ezeknek, a folyó kis mélysége miatt nem volt gerincük, csak lapos fenekük, a fenékpallók közötti fugát mohával tömítették. Az új hajóknak az áruszállítás mellett egyre nagyobb jelentőséget adott a személyszállítás is. Sok kivándorló, gazdag patríciusok, diplomaták is az ulmi dunai hajós mesterekbe helyezték bizalmukat.

A XVIII. századtól kezdve már hetente legalább egy hajó ment a folyón lefelé. Az „ulmi skatulyák” nem csak árukat és személyeket szállítottak, hanem álmokat, reményt, tudást, kultúrát lefelé a Dunán, egészen Magyarországig. Az utazók szoros kapcsolatot alakítottak ki Németország és Magyarország között. A XIX. század végén, a vasút megjelenésével azonban a hagyományos hajózás megszűnt. 1961-ben hagyományteremtés céljából a dunai hajós egylet megszervezte újra az első ulmi tutajozást, ami azóta is nagy népszerűségnek örvend. A kezdeményezés már nemzetközivé nőtte ki magát, a folyó partján lévő települések kétévente várják a német csoportokat. Látogatásaik célja, hogy barátságot kössenek és ápoljanak a Duna-menti települések lakóival, megismerkedjenek velük és a térség kultúrájával.

Körülbelül két hétig utaznak Németországból lefelé úszva a folyón, általában egészen a Fekete-tengerig. Ulm köztiszteletben álló polgárai képezik a hajó legénységét, sörgyárosok, bankárok, felsővezetők, valamint az önkormányzatuk tagjai. Esztergomban meglátogattak több múzeumot, jártak többek között a Várhegyen, a bazilikában, a Prímás Pincében pedig a magyar gasztronómiával ismerkedtek. Útjukat tegnap folytatták, ekkor Budapestre indultak tovább további barátságokat kötni.