Vízre bocsátották a világ legnagyobb atommeghajtású jégtörő hajó típusának legújabb példányát

Befejező szakaszába ért Oroszország legújabb atommeghajtású jégtörő hajójának, a Szibériának építése. A szeptember 22-i vízre bocsátásra azután került sor, hogy elkészült a hajótest és a legjelentősebb gépészeti munkák.

A világ legerősebb atommeghajtású jégtörő hajóosztályának, az Arktikának a legújabb darabja, 173 méter hosszú és 34 méter széles. A két atomreaktor által meghajtott Szibéria akár egy évig is képes kikötés nélkül a vízen tartózkodni,

és képes a 3 méter vastag jégfalakon is áttörni.

A világ legnagyobb és legerősebb nukleáris jégtörő hajó típusának a 22220-as projekt elnevezésű Arktika, Arktik (Sarkvidéki) osztályú hajótípusnak már a második példánya került a befejezéséhez közeli állapotba, a Szibír, azaz a Szibéria vízre bocsátásával.

Ezzel az összesen tervezett három Arktika osztályú hajóból mostanra már a második atomjégtörő került befejezéshez közeli állapotba. A következő, Urál nevű, Arktika osztályú atomjégtörő pedig jövőre kerül vízre bocsátásra.

Az elsőként vízre bocsátott 22220-ás típusú, az Arktika osztálynak a nevét is adó hajó maga az Arktika volt 2016-ban, amely a tervek szerint 2019-ben már szolgálatba is állhat. Az Arktika legújabb testvéreként most vízre bocsátott Szibéria pedig 2020-ra készülhet el véglegesen a szentpétervári Baltik hajógyárban.

A Sibir (Szibéria) jégtörő 33.540 tonna vízkiszorítású, 173,3 méter hosszú és 34 méter széles.

A 74 fős legénységű atommeghajtású hajó jégmentes hajózási körülmények között 22 csomós maximális sebességgel képes haladni, miközben a hajótest kialakítása 3 méteres jég áttörését is lehetővé teszi óceáni és folyami körülmények között egyaránt, 1,5-3 csomós sebességgel.

A Roszatom megbízásából az Egyesült Orosz Hajógyártó Társaság szentpétervári dokkjában felépített atomjégtörőben két RITM-200 atomreaktor biztosítja az energiát 175 megawatt kapacitással.

Összehasonlításképpen a Paksi Atomerőműben az ország áramellátásának nagyjából 53 százalékát biztosító 2000 megawatt teljesítményt négy, egyenként 500 megawattos erőművi blokk állítja elő.

Azért van két különálló reaktor a jégtörőben, hogy az egyik meghibásodása esetén a másik képes legyen ellátni a hajót a jégen való áttöréshez szükséges energiával.

Az Afrikantov Design Bureau tájékoztatása szerint a Szibéria reaktoraiban lévő nukleáris fűtőanyagot 7-10 évente kell majd cserélni, és a reaktorok elsődleges élettartama 40 évre tervezett.

A Szibéria fedélzetén kialakításra kerül egy helikopter-leszállópálya is, egy Ka-32-es egy Mi-8-as forgószárnyas számára is.

Oroszország nagy reményeket fűz ahhoz, hogy az orosz felségterületen áthaladó északi tengeri hajózási útvonal hamarosan a jelenlegi szuezi csatornán áthaladó kereskedelmi hajózási szállítási útvonal alternatívájává válhat. Az északi hajózási útvonalon csak 20 nap, míg a szuezi csatornán 33 nap a szállítás ideje.

VIDEÓ a vízre bocsátásról:

A három új atomjégtörőnek — Oroszország eddig meglevő nyolc atommeghajtású jégtörőjével együtt — az északi sarkközeli hajózási útvonalak folyamatos nyitva tartása lesz majd a feladata.

A tervek szerint az atommeghajtású jégtörők mögött haladó szállítóhajók konvojai révén évente több millió tonna árut lehet majd évente az északi hajózási útvonalon át Ázsia és  Európa között szállítani.