America’s Cup jövő – 2. rész – Sok-e 100 millió dollár?

Mohó vagy realista a Team New Zealand?

Az America’s Cup jövőjéről szóló első részt azzal a kérdéssel zártuk, hogy vajon miként és mikor alakult az America’s Cup kereskedelmi üzletté? Hová lettek a simán sportbolond, a kedvtelésükre csak pénzt szóró gazdagok?

Erről is lesz majd szó, de előbb érdemes átgondolni, hogy miközben a Team New Zealand vezetői több pénzt akarnak a csapat sikeres működtetéséhez, eközben feltehetően arról is vannak elképzeléseik, hogy mennyi hasznot hajtanak a tevékenységükkel.

Gyorsak, azt tudjuk. De a mostani helyzetben mohók vagy realisták?

Napjainkban különösen hajlamosak vagyunk gyorsan véleményt alkotni bármiről és ehhez látszólag nagy támogatást ad a sajtó, illetve a közösségi média. Ráadásul többnyire olyan kérdésekről, esetekről, amelyek rendkívül összetettek. Alapos áttekintésük nehéz, hozzá nem értőnek talán lehetetlen is, ezért aztán többnyire mindenki érzelmi alapon dönt. Ebben „segítenek” a médiumok, amelyek rendszerint (érdekeik szerint) fekete-fehér szereplőkre bontva egyszerűsítik le a képletet.

A kupavédő Team New Zealand képviselői nem fogadták el az új-zélandi kormány és Auckland városa által felkínált 100 millió dolláros támogatást a 37. America’s Cup megrendezéséhez. A duplájára tartanak igényt és most a külföldi ajánlatokat várják és vizsgálják. A végeredmény az lehet, hogy a következő America’s Cupra nem a védő csapat országában, nem Új-Zélandon kerül sor.

A győzelem utáni behajózás az aucklandi kikötőbe

A hírek szerint máris szinte sorban állnak a rendezésre felkínálkozó országok, városok, nyilván megfelelő, nagyobb értékű támogatásokkal: Cork (Írország), Cowes (Nagy-Britannia), Doha (Qatar), Dubai (Egyesült Arab Emirátusok) Dzsidda (Szaud Arábia), Valencia (Spanyolország) valamint Szingapúr. És a lista persze még jócskán bővülhet.

De mit jelent az America’s Cup rendezés Új-Zélandnak? Sok-e a felkínált 100 millió NZ dolláros támogatás vagy indokolt lehetne több is? Mohó a Team New Zealand, amikor többet várna vagy éppen realista?

Ha az esemény komplex értékét és lehetséges hozadékait nézzük, akkor talán már nem is látszanak olyan mohóknak.

Gazdagok játéka?

Nagyon könnyű manapság egy sporteseményt pénzemésztő szórakozásnak bemutatni. Hiszen sok beruházással jár, a kiadási oldalra kerülő összegek óriásiak – különösen bárkinek a személyes, privát pénzeihez mérten – és milyen könnyű azt mondani, hogy ezeket az összegeket inkább a szegénység elleni küzdelemre kell fordítani, egészségügyre, oktatásra, gyerekekre vagy idősekre satöbbi-satöbbi költeni. Kvázi gonosz, mohó, tolvaj és felelőtlen, aki mégis a sportra adná inkább. Így meg lehet fúrni egy eseményt egyszerű versenytől az olimpiáig bármilyet.

Ilyenkor efféléket írnak, mint például Bryan Bruce ismert új-zélandi neoliberális dokumetarista a The Daily Blogban: „Mindig kényelmetlenül érzem magam, ha az adófizetők pénzét egy professzionista sportra költjük, miközben országunkban gyermekek éheznek, lepusztult házakban laknak, mikor annyi mindent kéne tenni tömegekért. Becslések szerint hazánkban 41 ezer hajléktalan él, és Grant Dalton úgy gondolhatja, hogy 100 millió dollár nem elegendő a hajója és az emberei kifizetéséhez, ám ez az összeg nagyjából 400 ezer ember szociális támogatását tenné lehetővé…”

És tovább, hosszan, meggyőzően, hasonló stílusban. Egyoldalúan, ahogy azt ma szokás.

Igaza is lehetne, csakhogy ma már a nagy sportesemények (sőt, lokálisan akár kisebbek is) összetett hatása messze túllép a lebonyolításon. Ha csak azt nézzük, hogy a Team New Zealand elkölt 100-200 millió dollárt, plusz a támogatásokon túl a város és az ország is akár még többet, például új létesítményekre vagy közlekedésfejlesztésre, akkor ez óriási összeg. Ám van a dolognak másik oldala is, amely nem jelenik meg egyetlen összesített bevételi számsoron.

Egy sportesemény haszna és pozitív hatása messze nem azonos az eladott nézőtéri belépők árának összegével! Ehhez még tegyük hozzá, hogy az állam az efféle támogatásokat akkor adja, ha arra befektetésként tekintve, az nemzetgazdasági szinten megtérül.

Bryan Bruce a hosszú érvelés végén ezt a nemzetgazdasági hatást elintézi egyetlen mondattal: „E hatás modellezése a legjobb esetben is fortélyos csúsztatás és mindannyian tudjuk, hogy a csepegtető elmélet, miszerint a Team NZ-nek adott pénz valahogy majd visszajut a dél-aucklandi szegény gyerekekhez, hazugság.”

Márpedig egy kormány és egy városvezetés is csak úgy növelheti például a szegénység felszámolására rendelkezésére álló pénzösszegeket, ha adót emel (ezt ugye jobb elkerülni) vagy ha némi pénzt fektet be olyan programokba, amellyel a közvetlen büdzséjén túl a gondjára bízott világ területein ébreszt pozitív, hosszútávon sokféle értelemben jövedelmező folyamatokat. A kérdés tehát az, hogy az America’s Cup verseny és benne a Team New Zealand támogatása megtérül-e és hogyan!

Győzelmi parádén a csapat

Mit jelent az America’s Cup Új-Zélandnak?

A nemzeti büszkeségen és a szurkolók, a vitorlás versenysport iránt érdeklődők szórakozásán túl íme néhány pozitívum felsorolva. A lista nyilván nem teljes:

  • A 36. America’s Cup a világjárvány verseny egyes napjain hirtelen megszigorított (majd feloldott) korlátozások ellenére is nagyon pozitív hatással volt a vendéglátóhelyek forgalmára. Richard Sigley szerint, aki négy éttermet üzemeltet (Nourish Group) Auckland partjainál, ha a versenyeket elviszik a városból, az komoly kiesés lesz a vendéglátóiparnak.  Hasonlóan nyilatkoztak szállodákat működtetők. Az America’s Cup megmozgatta a belföldi turizmust is.
  • A versenyeken részt vett három csapat több, mint 30 millió dollárt költött. De ezen felül jelentős tétel az is, hogy minden hajóba a Southern Spars új-zélandi műhelyében készültek a karbon rudazatok, darabonként 600 ezer dolláros nagyságrendű árban. A cég kiemelt szerepe általában is megnövelte az eladásaikat a világban. Mark Hauser a Southern Spars társ-alapítója szerint az America’s Cup nem csak a cég pénzügyi helyzetét javította, de a dolgozóik morálját is alaposan feldobta.
  • A fenti példa is mutatja a verseny reklámszerepét. Az egész világon növeli Új-Zéland ismertségét és elismertségét! Hiszen ez a mindössze 5 millós lakosságú ország és szakemberei főszereplők és győztesek egy nagyon magas műszaki fejlettséget igénylő dologban. A mostani verseny megnyerésével is látványosan mutatták be a világnak, hogy a britek, az amerikaiak és az európaiak fölé tudnak emelkedni egy csúcstechnológiák alkalmazását igénylő termék gyártásában. A mesterséges intelligencia fejlesztésekben is az élvonalba kerültek, elsősorban az America’s Cup csapat számára végzett újításaik révén.
    Ha valahol, valaki a világban „high-tech” tudást kínáló helyet keres mondjuk az új üzemének, vállalkozásának akkor ezután kinek nem jut eszébe Új-Zélandra gondolni a lehetőségek mérlegelésekor?
  • A Team New Zealand költségvetésének a javát ezen a versenyen is a kormánytámogatás mellett elsősorban nagy nemzetközi cégek adták, mint a dubai Emirates légitársaság vagy a japán Toyota.
  • Nagyon nagy a verseny hatása az új-zélandi hajóiparra. Bár szintén a Covid miatt a várt és ilyen rendezvény idején egyébként szokásos 150-170 külföldi luxusyacht látogatása a harmadára csökkent. Ezek a látogatók ilyenkor a helyi műhelyekben végeztetik el a felújítási munkákat, amely hajónként minimum 50 ezer dolláros összeget jelent.

Az Orams Marine aucklandi kikötője és üzeme, ahol szuperyachtok felújítását is végzik

Várt és legközelebb is várható hasznok

A koronavírus járvány és korlátozásai miatt persze a 36. America’s Cup révén várt bevételek és hasznok jó része elveszett. Ám azt így sem vitatja senki, hogy ennek ellenére is jó üzlet volt az esemény megszervezése.

Nézősereg a vízen, plusz a parti kivetítők – napi húszezer néző

Mivel reméljük, hogy a következő America’s Cupot nem sújt majd ennyi és ilyen súlyos korlátozás, ezért íme néhány olyan bevételi összeg, amely ezen a versenyen jórészt nem teljesülhetett, de jelzi, hogy a következőtől mekkora profitot várhatnak a rendezésben valamilyen szinten résztvevők?

2017 decemberében készült egy tanulmány az új-zélandi kormány számára a 2021 január-májusban lebonyolítandó 36. America’s Cup várható gazdasági hatásairól. Ebből idézek adatokat.
A tanulmány 2018-2021-re számolja az adatokat és figyelembe veszi a közvetett és közvetlen hatásokat egyaránt. A kormány és Auckland részéről is 100-100 milliós támogatással számoltak.

Az előrejelzés mindenhol három adatot becsül a megvalósulás sikerességének függvényében. Én a közepesen várt értékeket közlöm az alábbiakban:

Az új-zélandi GDP növekedése: 763 millió dollár
Új munkahelyek száma:                5279
Adóbevétel növekedés 2025-ig:       10 millió dollár
Adóbevétel növekedés később:         31 millió dollár
Tisztán költség-bevétel becslés:  -2 és +76 millió dollár között

Következtetéseiben a tanulmány minden befektetett 1 dollárra 1,25 és 1,89 dollár közötti haszonra számított általában az új-zélandi gazdaságban. A modell alapján hosszútávra (2055) számolva a hatásokat, az infrastruktúrába befektetett minden 1 dollár 7,5 dollár gazdaságélénkítést jelenthet.

A versenyző csapat és a kormány közötti tárgyalási helyzet ennél nyilván bonyolultabb, a lapokba nem lehet belelátni, de a fentiek alapját az is lehet, hogy a Team New Zealand nem túl mohó, hanem realista.

Ruji




Szállások

Kövess minket Instagramon!

Kövesd Instagram oldalunk a legfrissebb fotós tartalmakért!