Az aranyos ezüst története – 3. rész – Laseres évek
Az úton végig kell menni
Kis célok és nagyok, eltitkoltak vagy bevallottak. Napi célok vagy egy életre szóló elkötelezettség?
Mindegy. Végig kell menni.
Berecz Zsombor 2007-ben önmagában bízva indult el a teljesíthetetlennek tűnő úton.
Egy akkoriban itthon alig ismert, eredményesnek nem számító, mellőzött sportágban, olyan világban, ahol a magyar vitorlázókat alig ismerték, és nemzetközi szinten soha nem tartoztak a bő élmezőnybe sem.
Álmok, ígéret, hit, tett, vereségek és gyarapodó győzelmek, halmozódó tudás, kisebb-nagyobb katarzisok a megvalósítás felé haladva.
Mára megváltoztatta a képet a magyar vitorlás sportról.
2018-as világbajnoki és 2019-es előolimpiai győzelme után a sportágat irányító nemzetközi szervezet, a World Sailing Magyarországot a fejlett vitorlásnemzetek közé sorolta.
A vitorlázást miatta immár itthon is az olimpiai éremesélyes sportágak közé került – azóta tudjuk, hogy joggal.
Kezdetek – az út kirajzolódik
Ismeretlenként 2007-ben egy jó Világkupa verseny eredménnyel jutott el az első Olimpiájára, ahol még esélytelen résztvevő volt.
Berecz Zsombi korosztályos sikerek – 18 érem, közte 11 bajnoki cím – után 2005-ben nyerte első felnőtt bajnokságát. Csak arra a versenyre ült be egy Finn dingibe, és meglepetésre az első helyen végzett.
Az álmait megvalósítani, komolyan hajtani 2007-ben az olimpiai Laser Standard osztályban kezdett, első hajóját a bátyja ifj. Berecz Botond vásárolta meg neki. A következő években számos támogatója akadt, de mindvégig a legerősebb a, a legfontosabb a családja volt.
Ekkor hívta Keszthelyre Kocsis Péter, aki a Team Proximo klubot megalapítva igyekezett fiatal, tehetséges magyar vitorlázóknak segítséget nyújtani a nemzetközi élvonalba kerüléshez. Akkor kezdte nagyon komalyan trámogatni sombit, amikor még senki sem látta bene a leheőséget, hogy egyszer majd a világlegjobbjai közé kerülhet. Itt kezdett együtt dolgozni Kelemen Tamással is, aki edző, csapatvezető és jóbarát azóta is.
2008-ben némi meglepetésre Ausztráliában a világbajnokságon indulási jogot szerzett a Pekingi Olimipiára. Csingtaóban persze nem tartozott még a középmezőnyre esélyesek közé sem. 29. helyen, a középmezőnyben végzett.
Ekkor már, a nemzetközi felkészülési versenyek, a világbajnoki és olimpiai részvételek alapján már pontosan látta, megértette, hogy milyen nehéz út vezet a célja felé. Ez nem riasztotta vissza, csak megerősítette elszántságát.
Hegymászás – részsikerekkel …közte “jelzésképpen” egy világbajnoki címmel.
2009 és 2012 között eltelt négy kevéssé látványos versenyév, viszont hatalmas lépéseket tett meg az úton. Az ilyen szürkébb szakaszon a legnehezebb átjutni.
Egyre jobb eredményeket elérve lépdelt előre a népes és nagyon erős nemzetközi Laser mezőnyében. 2009-ben Melbourne-ben a Világkupa versenyen 6. helyen végzett, amelyet a Medal Race megnyerésével ért el. Akkoriban a magyar vitorlás sportnak olimpiai számban már hosszú évek óta nem volt semmilyen hasonló, említésre méltó sikere.
2010-ben szórakoztató kitérőként egyetlen versenyre átülve 2. lett az egyszemélyes nem-olimpiai D-One osztály világbajnokságán.
A következő években egyenletes fejlődéssel jutott egyre előrébb célja felé. A világversenyeken megbízhatóan a népes mezőnyök első harmadában, negyedében vitorlázott.
Simán kvalifikálta magát a 2012-es Londoni Olimpiára és a Laser Standard osztályban 21. helyen végzett a 49 hajós mezőnyben. A kilenc futamos versenyen ekkor már kétszer is bejutott a szűk élmezőnybe, amikor 3. és 4. helyet ért el.
Egy csipetnyi mámor, belekóstolt az igazi sikerbe.
Folytatjuk…
Ruji