Vitorlázás
Melges 32 VB: Lassan kifelé a gödörből
Egy verseny íve
Minden vitorlás pályafutásnak és minden egyes versenynek is van egy lelki íve. Ez persze nem az évente néhány futamon változó felállásban rajthoz álló, edzés és komoly felkészülés nélkül vitorlázó csapatok esetében figyelhető meg, hanem a hosszútávú célokért hajtó, fejlődésre képes egyéni versenyzők vagy csapatoknál válhat az odafigyelő szemlélő számára láthatóvá. Ilyen vitorlázókat figyelve az idő múlásával egyre tisztábban kirajzolódik egy nyilvánvalóan nem egyenes vonalú tendencia.
A legszebb, legjobban követhető magyar példa a finnes világbajnok Berecz Zsombor pályafutása, de bármely komolyan hajtó vitorlázó vagy vitorlázók esetében megfelelő idő elteltével értékelhető az ív, legyenek azok a Gyapjas-testvérek, a Kékszalag-győztes Petrányi team vagy éppen Vándor Róberték az RSM-mel.
A jó vitorlázóknál vagy csapatoknál, akik elérték a tudatos, célratörő vitorlázás szintjét, egy-egy versenynek is van magalapozott lelki íve. Amelyet befolyásolnak az egyes futamokon történtek, és ezeknek a próbatételeknek a feldolgozása, a tudatosság és az akarat. Egy-egy verseny alakulása csak egy kép a fejlődésük történetében. E kép teljes és helyes értékelése csak azután lehetséges, ha már az is kiderült, hogy az adott sikert vagy kudarcot hosszútávon hogyan dolgozták fel, miként szolgálta vagy éppen tette lehetetlenné a tovább fejlődést.
Az erős versenyzői lelket illusztráló ívre példa lehet szinte bármely mostani olimpikonunk egyik-másik versenye. Mondjuk Érdi Mári vitorlázása a 2018-as Miami Világkupán, ahol az első napi két futamon kvázi elásta magát, majd napról napra építkezve kerekedett felül a pofonokon, jött előre. Az utolsó teljes mezőnyös versenynapon pedig két futamban már úgy leoktatta a teljes mezőnyt, hogy azzal a világ végéről beszáguldott az Éremfutamba. Ott aztán másnap porrá verte a legjobbakat, a világbajnokokkal teletűzdelt élmezőnyt.
Vagy ilyen példaként szolgálhatnak Berecz Zsombor 2018-as Aarhusban elért aranyérméhez vezető világbajnoki futamai, amelyek megmutatták azt is, hogy miként dolgozta fel a két évvel korábban a Riói Olimpián elszenvedett lelki csapást.
Persze a Schatz Árpád vezette újonc Melges 32-es csapat esetében a mostani versenyt értékelni, annak lelki ívét keresni talán még botorság. De, ha valóban olyan komolyan készülnek hosszútávú fejlődésre, ahogy mondják, akkor a csapatban lévő vitorlázók névsorát figyelembe véve ez talán mégsem alaptalan, belemagyarázó okoskodás.
Kifelé a gödörből
Ez a Melges 32 világbajnokság azért is érdekes, mert a magyar csapat az első két futamon olyan nagyot villantott, amilyet senki sem várhatott tőlük. Még önmaguk sem.
A mezőny hátsó traktusai helyett újoncként az élen oktatták a hajóosztály feltehetően elképedt menőit. Ahhoz, hogy valaki tartósan az élen vitorlázzon nagyon összetett, megalapozott tudás és az ottmaradás módjának ismerete, komoly rutin szükséges. A váratlan élre ugrás még csak a tehetséget bizonyítja, ami motiválhatja őket a további komoly hajtásra. De még nincsenek ott, csak belekóstoltak abba, hogy milyen ott lenni.
Ilyenkor gyakran a rugó visszapattan. Ami előre lökte őket, az még nem szilárd alap, csak egy bíztató siker. Megesik, hogy egy döccenéssel ilyenkor következik a visszaesés mélyebbre, mint ahol valójában már jogosan lenniük kéne. Ennek belátása, ha jó versenyzői képességekkel párosul, akkor megindulhat a visszakapaszkodás valahová a jogos helyükre a mezőnyben. Végül akárhogyan is sikerül az adott versenyük, az itt történtek majd az események későbbi – egy csapat esetében közös – feldolgozása után szolgálhatja a későbbi fejlődésüket.
Hosszú bevezető után röviden a versenyről
A harmadik versenynapon az első napi nagy villanás és a második mélyrepülése után a Schatz Árpád vezette csapat a világbajnokság hatodik futamán gyenge szélben újra jól vitorlázott és 7. helyen ért célba.
A következő, a hetedik futamon is hasonló helyezés környékén vitorláztak a pályán, ám az utolsó hátszeles szakaszon visszaestek és az eddigi leggyengébb eredményüket produkálták (12.). Ezzel az összetett versenyben 8. helyen vannak.
Czégai Péter a csapat taktikusának elmondása szerint úgy érzik hogy jelenleg körülbelül ez a hetedik-nyolcadik az ő tudásuknak megfelelő hely a jelenlegi világbajnoki mezőnyben. Amely a Covid-19 miatt persze szűkebb a szokottnál, mert legalább négy-öt jó csapat (amerikaiak, oroszok, hollandok) jelenleg hiányoznak.
Kellemetlen járványügyi következmények
Az utolsó, a szombati versenynapon még három futamra is sor kerülhet. Kérdés persze, hogy mennyire tudnak odafigyelni, függetleníteni magukat a változásoktól. Ugyanis a magyar csapatnak az új, fokozódó korlátozások teljes felborították a terveit.
A következő szeptemberi szardíniai versenyre, a következő World League eseményre otthagyták volna a hajójukat, de most a változások miatt jobb hazahozni a Farfallinát. Ez csak úgy lehetséges a karantént megelőzve, hogy a rendezőség segítségével helyet kapnak egy teherkompra. Azzal még éppen időben átkelve a kontinensre, még a karantén veszélyét megelőzve időben hazaérhet a hajó. A teherkompon csak egy sofőr utazhat a rakománnyal, aki a vontatáshoz megfelelő jogosítvánnyal bíró Schatz Árpád lesz. A partot elérve egyedül vezetve kell időben haza érnie. A többiek repülővel utaznak majd.
Nyilván ez a helyzet nem segíti a versenyre koncentrálást és az eredmény kezd másodlagossá válni.
Ruji
A Melges 32 világbajnokság öt futam alapján számolt eredménylistája ITT látható
Kapcsolódó cikkeink
Vitorlázás
52. Kékszalag - kaleidoszkóp - 4. rész: Egy csapat két győzelme
Schatz Árpád csapata erre a Kékszalagra két hajóba osztódott és mindkét társaság győztesként fejezte be ezt az embert próbálóan hosszú versenyt.
Vitorlázás
