Rolex Middle Sea Race: párviadalban az első helyért

Vitorlázás

2020. október 19. Ruják István Carlo Borlenghi - Rolex

Megosztás:

A gyorsabb hajó nyakán

Az egytestű hajók közül élen vitorlázó I love Poland VOR 70-es és az őt üldöző, utolérő és lassanként megelőző magyar Wild Joe Reichel/Pugh 60-as Szicília nyugati csücskénél vitorlázik. A Favignana-szigetet kerülve fordulhatnak dél felé.

Az éjszaka folyamán Józsa Márton csapata fokozatosan közelítette az ellenfelet, miközben mindketten jócskán eltávolodtak a többi IRC 1 osztályba tartózó hajótól, az Aragontól, az E1-től és a Sisitől. A Wild Joe az előnyszáma alapján elvileg lassabb, mint a tíz lábbal (nagyjából 3 méterrel) hosszabb lengyel Volvo Ocean Racer 70-es. Az előnyszámításos rendszerben Józsa Mártonék már vezetik az IRC Class 1 kategóriát, de remélhetően, ha kedvezően alakulnak a körülmények, fizikailag is megelőzik a VOR 70-est.

Érdemes figyelni a Wild Joe csapat Facebook oldalát, hiszen a fedélzetről folyamatosan érkeznek a friss infók és a videók Gémesi Jóka jóvoltából.

Előnyszám és DSS

Az I love Poland előnyszáma nagyobb, mint a Wild Joe-é, vagyis a célba érkezés után, amikor megállapítják a korrigált menetidőt – a valós menetidő az előnyszámmal szorozva – akkor a lengyel hajó még fizikai holtverseny esetén is órákkal hátrébb kerül a magyar hajóhoz képest.

Az I love Poland 70 lábas Volvo Ocean Racer

Persze az előnyszám nem azt jelenti, hogy az egyik hajó minden szélben ugyanannyival gyorsabb a másiknál. Eddig csak rövid időszakokban fújt annyi szél a versenyen, amikor a Wild Joe DSS-rendszerét, azaz a hajóból kitolható dinamikus stabilizáló szárnyat igazán hatékonyan használhatták volna. Az valahol a tizencsomós sebességi tartományban kezd fizetni és igazán erős szélben jelent komoly előnyt. Ha megjön egy ilyen erősebb szél és a megfelelő szögből is fúj, akkor előnyszám ide vagy oda, a Wild Joe kis túlzással akár állva is hagyhatja a VOR 70-est.

Ebből az is következik, hogy Józsa Marciék nagyszerűen vitorláznak, hiszen az eddig fújó szelekben az ellenfél sebességpotenciálja volt a nagyobb. És ez igaz a most már sok tíz mérfölddel lemaradt másik két Ocean Racerre, az E1 VOR 70-esre és a Sisi VOR 65-ösre is.

Megfelelő szélben a DSS stabilizáló hatásával jelentősen megugrik a Wild Joe sebessége

Annak érdekében pedig, hogy ha lehetőség adódik, akkor a DSS (Dynamic Stability System) szárnyat a lehető legoptimálisabban használhassák a Wild Joe fedélzetén ott van a csapatban a brit Gordon Key, aki a hajó szárnyát tervező Infinity Yachts vitorlázója és mérnöke.

A Wild Joe 2017-ben beépített DSS-szárnya (Dynamic Stability System)

Gordonnal volt szerencsém néhányszor találkozni és beszélgetni a Pauger Carbon kápolnásnyéki műhelyében, amikor a Wild Joe-ba építették a DSS-szárnyat. Én nem vagyok egy szűkszavú ember, de nemigen juthatok szóhoz mellette. Arra mindenképp kiváncsi vagyok, vajon verseny közben is annyit beszél-e, mint a parton. Bármennyire szórakoztató is a dumája, nem valószínű, hogy rajt után ne a faladatára koncentrálna.

Mert egy profi csapatban kiélezett verseny közben – még egy hosszú offshore meneten is – ajánlatos csak a lényeges, az előrejutást segítő beszéddel megszakítani a csendet. Ma már egy ilyen többnapos nyílt tengeri sprint közben is ugyanúgy folyamatosan arra kell koncentrálnia a csapat minden egyes tagjának, hogy a feladatát tökéletesen, a többiekkel összehangoltan lássa el és így minden métert a lehető leggyorsabban tegyenek meg, mintha egy olimpiai pályafutamon kishajóban küzdenének. Bármely elvesztegetett lehetőség, ha az csak néhány méternyi lemaradást okoz is, a negyedik napon a cél előtt visszaüthet.

A pályarekord nincs veszélyben

Ahogy az egytestűeknél a Wild Joe és az I love Poland szinte egymáshoz ragasztva kerüli Szicíliát, ugyanúgy az élen a két leggyorsabb többtestű is szoros párviadalt vív. Giovanni Soldini csapata a foileres Maserati Multi 70-es fedélzetén vezet, de Riccardo Pavoncelli Mana nevű MOD 70-ese látótávolságban száguld mögöttük, ami inkább Pavoncelliéket dícséri.

A két hetvenlábas trimarán a MOCRA osztályba tartozó többi trimaránt is jelentősen elhagyva már Lampedusát kerülve az utolsó, a máltai cél felé vezető szakaszon vitorlázik. Ennek ellenére a pályarekordot már ők sem javíthatják meg, még a többtestűekét sem.

Giovanni Soldini 70 lábas foiler trimaránja a Maserati már a cél felé vezető utolsó szakaszon vitorlázik

Furcsán hangozhat, hogy “MÉG a többtestű rekordot sem” javíthatják meg, de a Rolex Middle Sea Race az a különös offshore regatta, ahol a pályarekordot még mindig egytestű vitorlás tartja. A légvonalban körülbelül 606 tengeri mérföldes pályán elért csúcsidő 1 nap, 23 óra, 55 perc és 3 másodperc, amelyet 2007-ben vitorlázott az amerikai Rambler 100 Ken Read kormányzásával. Nem a tavaly is első Rambler88, hanem annak százlábas elődje.

A többtestű hajók által eddig elért legjobb idő másfél órával gyengébb: 2 nap, 1 óra, 25 perc. A mostani éllovas Maserati hiába vitorlázik 22 csomó körüli sebességgel a cél felé, már csak ezen az időn túl érhet vissza La Valettába.

Ruji

A verseny állása folyamatosan figyelhető a rolexmiddlesearace.com oldalon lévő grafikus nyomkövetővel

Kapcsolódó