Transat Jacques Vabre 2023 – Három osztály elindult, az IMOCA flotta rajtját elhalasztották, a kikötőben várakoznak

Vitorlázás

2023. október 30. Ruják István hajozas.hu

Megosztás:

80 csomós szelet ígér az időjárás-előrejelzés

Rendben, a tervezett időpontban elrajtolt három hajóosztály a Transat Jacques Vabre versenyen, míg a negyvenhajós IMOCA flottát a rendezők még nem indították el a transzatlanti útra.

Egy erős alacsonnyomású ciklon közeledik a La Manche csatorna és a francia partok felé. Egyedül a nagyon gyors, 25-29 csomós átlagra is képes Ultim trimaránoknak van esélyük arra, hogy még a legkeményebb szelek megérkezése előtt túljussanak a Finnisterre-fokon és a spanyol partok mentén elkerüljék, kimaradjanak a vihar legveszélyesebb részéből.

A felső képen a szélhelyzet jelenleg, alul pedig a november 3-án hajnali várható helyzet. A sötétlila foltokban a szél 60 csomó feletti erővel fújhat majd

A kisebb Ocean50 trimaránok pályáját a Class 40 osztályéhoz hasonlóan megváltoztatták. Ők is csak egy rövid 320 tengeri mérföldes szakasszal kezdik a transzatlanti menetet, és e résztáv végén befutnak Lorient kikötőjébe, ahová a Class 40 mezőny is tart.

Az Ultim trimaránok jóval délebbre érhetnek, mire a Viszkája-öbölben és a Csatornán komolyan bedurvul az idő – Fotó: Jean-Marie Liot / Alea

Az IMOCA rajthalasztás elképzelhető és érthető okai

Az IMOCA 60-asoknak nem terveztek szakaszolást. Talán elslisszolhattak volna a vihar java elől ők is, ám e mondatban nagyon erősen ott van a talán szó. Különösen a lassabb hajókkal versenyzők, a nem foiler, hagyományos uszonyos IMOCA 60-asok esetében túl nagy lett volna a rizikó. (Rövidesen írunk az IMOCA hajók sebességnövekedéséről az elmúlt húsz évben – megjelent egy tanulmány – és beszélgetünk erről Weöres Szabolccsal is) A lassabb hajók, a nem-foilerek számára a talán helyett inkább az a helyes megfogalmazás, hogy szinte biztosan nem. Nem kerülhették volna el a vihart, márpedig hatvancsomós szélben hajózni a Viszkáhja-öbölben vagy a Finnisterre-foknál… már a mondat hangzása is borzasztó.

A negyvenhajós IMOCA mezőny számára nem rendezhettek rövidített résztávos szakaszt sem, mert ők már nem fértek volna be Lorient kikötőjébe a Class 40 és Ocean50 mezőny hajói mellé.

Nyilván az is fontos szempont, hogy a Vendée Globe kvalifikáció már a kiélezett szakaszába lépett, hiszen a TJV után a visszaútra kiírt szólóvitorlás menet, a Retour a la Base nevű verseny nem pusztán mérföldgyűjtő a rajtjog megszerzéséhez, de tizenhárom versenyzőnek nincs még meg a minősítéshez szükséges, a kijelölt 2022 vagy 2023-as szóló versenyrészvétele már a földkerülőn is használni kívánt hajóval.

Vagyis egy IMOCA versenyző esetében a Transat Jacques Vabre-on elszenvedett súlyos hajósérülés akár véget is vethet a földkerülőn való részvétel álmának. Ugyan – amint azt most Charlie Dalin példája mutatja – a TJV rajtot sérülés, baj esetén beszámíthatják a Retour a la Base-on való rajtolással egyenértékűnek, ám a egy hajósérülésnek hosszabb távú, komolyabb következményei is lehetnek.

Charlie Dalin mellett még többeknek nincs meg a minősítő menetük a majd a földkerülőn is használatos hajójukkal – Fotó: M. Horlaville

Például, ha egy IMOCA 60-as most eltöri az árbócát, azzal nagy bajba kerül. Nem csak a keletkező jelentős anyagi nehézség miatt – a felszerelések bizonyára biztosítottak –, de még nagyobb kár az időveszteség, és a kvalifikációs versenyből való kiesés veszélye. Ugyanis az IMOCA osztályelőírás a hajókhoz immár megszab több olyan egységesített alkatrészt, amelyeket csakis a kijelölt gyártótól lehet megvásárolni. Ilyen az árbóc és már a bum is. Ezeket csakis a francia Lorima gyárthatja. Ám egy ilyen árbóc elkészítése hónapokig tart, ráadásul a vállalható szállítási határidőt a gyártónak a piaci megrendelésektől függő kapacitási helyzete még távolabbra tolhatja. Könnyű elképzelni, mi történne, ha a viharos rajt utáni első napokban a Transat Jacques Vabre-on egy amúgy rajthalasztással elkerülhető viharban mondjuk többen is eltörik az árbócukat.

A gyorsabb foilerek talán elkerülhették volna a vihar javát, időben délebbre érve az óceánon. De az öregebb, lassabb, hagyományos uszonyos, nem-szárnyaló típusokkal versenyzők jó eséllyel bekapták volna a legyet. Például Weöres Szabolcs és Irina Gracseva a New Europe-on…

Kár már akadt így is, például a Class 40 mezőnyben

A legkisebb osztály hajóinak nem sokkal a rajt után egy konkrét bóját kellett jobb kézről elhagyni, ahová 18-20 csomós raumos száguldás végén érkeztek. Az élen érkező nagy esélyes Ambrogio Beccaria az Allla Grande-PIRELLI nevű Class 40-val ütötte a bóját. Ez még semmi, ez csak büntetéssel járt, de később még két ütközés történt élmezőnybe tartozó hajók részvételével. Hárman is kikötőbe kényszerültek a javítási munkák elvégzése érdekében. (Az esetek megnézhetők lejjebb a rajtközvetítés felvételén 1:00:30-től)

A Class 40 mezőny raumos száguldással érkezett az első pályajelhez. Két ütközésben öt hajó volt érintettv – Fotó: Jean-Marie Liot / Alea

Később foytatódott a Class 40 hajók balszerencséje. A szintén nagy esélyes Ian Lipinski és Antoine Carpentier által vitorlázott Crédit Mutuel az árbócát törte. A Marine Tchalian, az első olyan Class 40 hajó, amellyen martinique-i vitorlázók versenyeznek kormányproblémák miatt Guernsey felé tart. William Mathelin Moreaux és Pietro Luciani pedig a Dékuple nevű hajójukkal Cherbourg felé hajóznak, miután ismeretlen víz alatt úszó tárggyal ütköztek.

Vagyis a Class 40 esetek bizonyítják, hogy feltehetően jó döntés volt egyelőre a kikötőben tartani az IMOCA flottát.