Akkor a világ legnagyobb személyszállító hajója volt

A Brit Birodalom erejét demonstrálni hivatott Queen-hajók gondolata a múlt század húszas éveiben született meg. A Cunard hajózási vállalatnál 1934-re készült el az első hajó, a minden kényelemmel ellátott Queen Mary.

A sorban második Queen Elizabeth VI. György király feleségének nevét kapta, s 1938. szeptember 27-én bocsátották vízre a skóciai Clydebank hajógyárában, a hagyományos pezsgőspalackot maga a királyné csapta a hajó oldalának.

Érdekesség, hogy a Queen Elizabeth név választása a korábban épült  Queen Mary esetének következménye. A z 1839-ben alapított és 1879-ben Cunard Line-ra átkereszetelt hajóstársaság többek közt arról volt nevezetes, hogy minden újonnan nekik épített hajójuk neve „ia” végződésű lett. Ez így volt az 1840-es Britanniától kezdve mindig. Mint például Mauretania, Lusitania, vagy a Titanic túlélőit mentő Carpathia, hogy néhány híres darabjukat említsük.

Amikor 1934-ben egy új, később a Kékszalagot is elhódító óriás luxusgőzöst építettek, a hajót Queen Victoriának szerettek volna elnevezni. A Cunard elnöke audienciát kért V. György királytól, Viktória királynő unokájától, ám félszegen úgy vezette elő az ötletet a név említése nélkül, hogy szeretnék a hajót „Nagy-Britannia legnagyszerűbb királynőjéről elnevezni”. Mire az idős és súlyos beteg György király mosolyogva azt felelte: „A feleségem nagyon fog örülni.”

Így hát nem volt mit tenni, a hajó neve Queen Mary lett. A később kiszivárgó, sokfelé megírt, például Sir James Bisset a Queen Elizabeth egyik parancsnokának életrajzi írásában is megjelent történetet a Cunard vezetői cáfolták, és ezután visszatértek az „ia” végű nevekhez. Ám az 1938-ban vízre szállt új luxusgőzös sem lett Queen Victoria, sokak szerint nehogy a név azt igazolja, hogy a Queen Mary-t valójában nem V. György feleségéről akarták volna elnevezni. Tehát az új, még nagyobb gőzös az időközben trónra lépett VI. György felesége után Queen Elizabeth lett…

A Cunard azóta is csak „ia” végű neveket használ, kivéve a Queen Mary, a Queen Elizabeth, és a közvetlen utódlásukra épült utasszállítók esetében.

A 314 méter hosszú, 36 méter széles és 83 ezer 673 bruttóregisztertonna vízkiszorítású Queen Elizabeth a világ legnagyobb hajója volt és több mint fél évszázadig az is maradt.

15 fedélzetén 2285 utas és 1296 főnyi személyzet részére volt hely, a 200 ezer lóerős turbinák 28,5 csomós (óránként 53 kilométeres) maximális sebességet tettek lehetővé. A John Brown & Company clydebanki (Skócia) hajóépítőműhelyéből futott ki 1938. szeptember 27-én, a második világháborúban csapatszállítónak használták, majd eredeti rendeltetésének megfelelően utasokat szállított. 1968-ban fejezte be a szolgálatot.

A Queen Elizabeth 1946-os “leszerelése” után hetente ingázott Southampton és New York között a brit polgári hajózás szimbólumaként, hírességekkel fedélzetén.

Üzemeltetése az ötvenes évek végétől a repülőgépek konkurenciája miatt veszteségessé vált, megesett, hogy az 1200 főnyi személyzet csak 200 utas kényelméről gondoskodott. A Cunard cég fontolgatta, hogy a Karib-tengeri szigetvilágban hasznosítsák tovább, de az óriáshajó hatalmas tömege és mély merülése miatt sok turistaparadicsomnak számító sziget kikötőjébe nem tudott volna behajózni és szó szerint nem fért be a Panama-csatornába sem. A vállalat ezért 1967-ben egy amerikai üzletemberekből álló konzorciumnak adta el, helyére valamivel kisebb testvére, a Queen Elizabeth 2 lépett.

A Queen Elizabeth 1967. november 5-én indult 516., egyben utolsó útjára, amelynek végén egy floridai kikötőben horgonyozták le.

Itt hotellé és turista attrakcióvá alakították át, de továbbra is csak vitte a pénzt, így rövid idő múlva bezárták. 1970-ben egy hongkongi üzletember vette meg, aki úszó egyetemet akart benne létrehozni. A terv azonban szó szerint füstbe ment: az átépítésre váró Queen Elizabeth (illetve akkor már Seawise University) 1972. január 9-én Hongkongban gyújtogatás áldozata lett.

Az egyszerre öt helyen fellobbanó lángok szétolvasztották a szerkezetet, amely a hatalmas mennyiségű tűzoltóvíz miatt elsüllyedt. (Sokan biztosítási csalásra gyanakodtak, mert a tulajdonos három és félmillió dollárért vette a hajót, de a katasztrófa után nyolcmilliót kasszírozott.) A kiemelt maradványokat már csak ócskavasként tudták hasznosítani, de a QE ezelőtt még egyszer a reflektorfénybe került: Az aranypisztolyos férfi című 1974-es James Bond-filmben roncsa szolgált a brit titkosszolgálat hongkongi főhadiszállásaként.

Utódát, a Queen Elizabeth 2-t 1967-ben bocsátották vízre, az ünnepélyes alkalommal II. Erzsébet királynő ugyanazt az arany ollót használta, amelyet anyja 1938-ban. A hajót, amely Mike Oldfield brit rockzenészt egy teljes album megírására ihlette, 2008-ban vonták ki a szolgálatból, jelenleg egy dubai kikötőben rostokol arra várva, hogy úszó szállodaként hasznosítsák.

A Cunard vállalat 2010-ben állította szolgálatba az új Queen Elizabethet, amelynek fedélzetén 2092 utas élvezheti luxuskörülmények között a Föld körüli utakat.