Tudományos kutatásokra tervezték és használják a furcsa formájú kétárbócost

^{A Tara 36 méteres, alumíniumtörzsű szkúner, korábban “Antarctica”, majd “Seamaster” néven futott. Jean-Louis Étienne orvoskutató kezdeményezésére 1989-ben Franciaországban épült Olivier Petit és Luc Bouvet haditengerészeti építészek tervei alapján. Antarctica néven 1991-től 1996-ig Étienne használta tudományos expedíciókhoz az Antarktiszon. Ez után Peter Blake tulajdona lett és Seamaster néven futott, Blake-et 2001-ben a fedélzeten kalózok lőttek miközben az Amazonas folyón hajózott. Blake halála után a jachtot Etienne Bourgois vásárolta meg, Tarának keresztelték át, és azóta is természettudományos expedícióknak szentelik a működését.}

^{A Tara 2006 – 2008 között, közel két évig megszakítás nélkül a jégen sodródott. A Tara Arctic néven futó expedíció nagy érdeklődést váltott ki az oceanográfiai közösségben, az egyedi kialakítású vitorlás képességei nagy nyilvánosságot kaptak.}

^{A kétárbócos szkúner furcsa megjelenését és formáit a szélsőséges expedíciós körülményekhez igazították, a legömbölyített fedélzet és az erős alumínium hajótest alakja is arra szolgál, hogy akár a jégbe fagyva is hosszú időt kibírjon, illetve a fedélzetet ne roncsolja végzetesen a többszáz kiló ráfagyó jég, vagy erős vihar és a sós vízben a korrózió.}

^{A víz mintavételek a világ különböző részein dolgozó tudósok és az irányító csapat instrukciói alapján zajlanak, ők határozzák meg a vizsgálandó területet és helyszíneket, mintavételi pontokat. A folyamat elég időigényes részben a rendelkezésre álló fedélzeti eszközök korlátai miatt, illetve a lehető legalaposabb, pontos mintavételekre törekszenek a hajón dolgozók, a nagy mélységben és felszínközeli szondázások alatt is. A hajó aktuális feladatairól a kutatási és elemzési programban résztvevő Jordán Ferencet, a Pármai Egyetem kutató professzorát kérdeztük: “A mintavételek célja jelenleg leginkább az óceán planktonikus élőlényeinek megismerése, a klímaváltozás hatásainak felmérése, egyfajta óceáni rendszermodell felépítése.”} 

Univerzális emberek a fedélzeten

^{A fedélzeti munka univerzális embereket igényel, akik a hajó működtetése, navigálása mellett a kutatói feladatokat és a mintavételi eszközöket is jól tudják kezelni a szélsőséges tengeri körülmények között. Mivel a tudományos munkákhoz szolgáltatnak adatokat az adminsztrációnak fontos szerepe van és ez nagyon alapos minden mintavétel esetében. A Tara alap csapat 14 fő, de ez kiegészül tudósokkal és időnként művészekkel is, akik szintén részt vesznek a munkában. Egy-egy út alkalmával a hajón összesen 10-11 ember tartózkodik. A kapitány dolga az összes fedélzeti szereplő koordinálása, ami sokszor nagy kihívást jelent, különböző kultúrák és személyiségek akár hónapokig tartó összezártsága miatt. A szélsőséges óceáni körülményeket és a hajós éltformát mindenkinek jól kell viselnie, ezért ne egy romantikus kalandra gondoljunk, amikor a fedélzetre készülünk. A tengeribetegség, az Egyenlítőnél nagyon meleg, vagy éppen a hideg környezet, bezártság és embertársaink elviselése, szociális konfliktusok gyors megoldása alapfeladat, amit a küldetések előtti időszakban tud megismerni a kapitány és szükség szerint szelektálni, vagy cserélni a résztvevőket.}

^{A Tara fedélzetén tehát ugyan csak tucatnyi ember dolgozik, de több száz kutatást szolgálnak ki az itt gyűjtött adatokkal az expedíciókon, óriási logisztikai háttér szükséges az eredmények eljuttatásához is. Az adatok különböző intézetekhez érkeznek, akik azokat feldolgozzák a saját kutatási szempontjaik szerint. “A mintákban lévő genetikai állomány szekvenálását például Párizsban végzik, a bioinformatikai munka nagy részét Heidelbergben, az adatbázisok kezelését Zürichben, elemzését pedig többek között éppen Budapesten.” – teszi hozzá Jordán professzor. Az elektronikusan rögzített adatok mellett a minták elküldése is külöleges logisztikai munkát jelent, ebben egy szállítmányozási partner, lehet futárnak is nevezni őket, segíti a tudományos munkát. Van olyan minta amit speciális hőmérsékleten, pl. 5 Celsiuson, vagy akár mínusz 20 fokon kell tárolni, majd szállítan és célba juttatni sikerrel, sérülés nélkül. Az adatok begyűjtésénél, rendszerezésénél egyedi vonalkódokat használnak, illetve a minták és adatok nyomonkövetése is hitelesítve van, hogy megfelelően tudják a forrással segíteni a világ különböző helyszínein zajló további tudományos munkafázisokat.}

^{Az óceáni áramlások több mélységben szinteket is alkothatnak és akár egész más irányban haladnak, ezzel is számolnia kell a többnyire egy adott ponthoz kötött mintavételi feladat vezetőinek, ehhez a relatív kicsi és mozgékony hajó jó képességekkel bír. “De gondot okozhat egy jéghegy mozgása, forgása is: idén tavasszal körbejártak egy kisebb jéghegyet, hogy mindenhol körös-körül mintát vegyenek a széléről. Hamar kiderült, hogy a jéghegy is velük mozgott, így végig ugyanazta a részét vizsgálták.”}

^{A legénység egy részét teszik ki a tengerbiológusok és oceánográfusok, a szinte mindenhez értő legénység speciális képzést is kap a fedélzeten a hozott képességeket, tudást kiegészítve az egyedi környezet követelményeihez. A hajó összes technikai részletét, energiaellátását és biztonsági rendszereit is ismerni kell a résztvevőknek, minden műszaki képesség előnyként és többször fontos segítségként épül be a hétköznapi munkába.}

^{Az utak hosszúak, amit szintén viselni, de inkább szeretni kell. Ez olyan megismerése a világnak, új helyszíneknek, a kikötéskor kultúráknak és környezetnek, amihez idő kell és képesség az asszimilációra, egy gyerekhez hasonlóan érdeklődő nyitottsággal kell nézni és az elmélyült megismerést keresni benne, nem a napjainkban domináns gyorsaságot.}

^{A változatosságot port call-ok adják: a Tara alapítványi működését a kikötőkben töltött hosszabb megállók alatt számos sajtó esemény és konferencia egészíti ki, illetve itt van mód az eredmények szélesebb körnek való bemutatására és újabb segítők, támogatók beszervezésére. Nem elég tehát a tudományos munkába elmélyülni, azt be is kell mutatni látványosan és meggyőzően. Ilyenkor nagykövet, miniszter, tudós, újságíró és iskolás osztályok adják egymásnak a “kilincset” a hajón.}

^{A Tara expedíciói és új küldetései}

^{2009-ben Tara új expedíciót indított, a Tara Oceans nevet kapta. 2013-ig bejárta a világot, hogy tanulmányozza a tengeri mikroorganizmusok, például a planktonok CO2 megkötését. Az expedíció költségei évi 3 millió eurót tettek ki, mindezt magánforrásokból. Az expedíciót elsősorban agnès b francia divattervező finanszírozta.Több mint 35 000 planktonmintát tudott gyűjteni 210 állomásról minden nagyobb óceáni régióban, amely elemzések révén több mint 40 millió gént tárt fel, amelyek többsége új volt a tudomány számára.}

^{A Tara Mediterranean volt a következő expedíció, amelyet 2016 májusától a Tara Pacific követett. A legutóbbi út során Tara a korallzátonyokat és a műanyagszennyezést tanulmányozza.}

^{“Jelenleg a hajó Fokvárosban tartózkodik és innen indul következő tudományos kalandjára a Benguela felszálló áramlat területére, majd onnan októberre Liszabonba ér egy újabb port call-ra. Jelenleg is több tudományos projekt adatait szolgáltatja a hajó, többek között az Európai Unió (H2020) AtlantECO pályázatának (10 millió EUR) igényeit elégíti ki. Ennek fő célja az Atlanti-óceán planktonikus élőlényeinek kutatása, azok változatosságáról, viselkedésükről és az ökoszisztéma érzékenységéről mostantól lényegesen alaposabb ismeretekkel rendelkezünk majd. Talán azt is megtudjuk, mely élőlények közvetítik a többiek felé a klímaváltozás hatásait. Kiderülhet, mely élőlények érzékenyek a műanyagszennyeződésre és mely fajok képesek arra, hogy viselkedésük megváltoztatásával az egész óceáni planktonikus közösség alkalmazkodását segítsék. Ezek nagy kérdések, de a modern műszerek és módszerek segtségével megválaszolhatóak már.”}