Egy elképesztő hajóbaleset ijesztő tanulságai

Vitorlázás

2025. június 15. Ruják István hajozas.hu

Megosztás:

Kettévágott vitorlás – de nem ez az igazán megdöbbentő

A május 27-éről 28-ára virradó éjszakán történt a baleset, a CIC Normandy Channel Race-en versenyző egyik Class 40 versenyhajó ütközött össze egy olasz konténerszállító teherhajóval.

A CIC a híres brit Fastnet Race francia változata, amelyen a kétfős csapatokkal Caenből rajtoló hajók keresztezve a La Manche csatornát kerülik a Wight-szigeteket, majd végighaladva a Solenten a Wolf Rocktól ismét visszatérnek a francia partok közelébe ahonnan egy forduló után a híres Fastnet Rock felé tartanak. Végül azt kerülve vitorláznak vissza a franciaországi célig.

A CIC Normandy Channel Race rajtja május 25-én – Fotó: Jean-Marie LIOT / CIC NCR

A baleset idején az NST-Cabinet Z nevű Pogo S4 típusú Class 40 versenyhajó a fedélzetén Thomas Jourdrennel és Cédric de Kervenoaëllel már a Fastnet Rock felé haladt. 25 csomós délnyugati szélben, 3 méteres hullámokon 16-18 csomós sebességgel bőszélben száguldottak északnyugat felé.

Az NST-Cabinet Z Class 40 hajó, még előző névvel (Movember). Ellentétes csapáson, de hasonló felállásban 16-18 csomóval száguldott az éjszakában a baleset előtt

Éjjel az AIS (automatikus Azonosítási Rendszer) jelzései alapján észlelték, hogy egy délnyugat felé tartó olasz konténerszállító útját keresztezik, és a hajók iránya és sebessége alapján ütközésveszélyes a helyzet. Az útjukat keresztező teherhajó az Ital Bonny nevű 212 méter hosszú, 33 méter széles, 37500 tonnás konténerszállító.

Jourdren VHS rádión hívta az olasz hajót. Közölte, hogy ő egy versenyben lévő vitorláshajó, ütközésveszély áll fenn, szeretne elhaladni előttük, és kérte a teherhajót, hogy térjen ki.

A Class 40 mezőny nyomvonalai a baleset pillanatában. Élénkzölddel jelölve az NST-Cabinet Z

Az olasz hajóról több percnyi várakozás után a szolgálatban lévő első tiszt jelentkezett. Jelezte, hogy látja a műszerein az NST-Cabinet Z-t, és kitér.

Fontos tudni, alapszabály, hogy ütközési vészhelyzet elkerülésekor mindig az egyik hajó a kitérő, a másiknak pedig tartania kell az irányát

Ez esetben tehát abban állapodtak meg, hogy az olasz konténerszállító módosítja az útirányát, a Class 40 vitorlás pedig nem változtat az övén.

Ám, néhány perccel később az olasz hajót vezénylő tiszt elképesztően durva hangú üzenetben „ráförmedt” a vitorlásra: „Te csaló vagy és át akarsz verni. Nem vitorláshajó vagy, ahhoz túl gyorsan haladsz, és engem szarnak nézel (bocsánat, szó szerinti idézet). Ki kell térned. Én vagyok az útjogos hajó!”

Ekkor az addig pihenőben lévő Cédric de Kervenoaël is kijött a kabinból, és ő hívta újra az olaszokat, és magyarázta el ismételten, hogy gyorsak, mert, ahogy azt korábban mondták is, ez egy versenyben lévő gyors versenyvitorlás.”

1 óra 50 perckor, amikor az olasz hajó fekete árnya feltűnt az éjszakában, Thomas Jourdren megpróbálta elkerülni az ütközést, de már túl közel voltak. A teherhajó kettévágta a vitorlást.

A rádiós párbeszédet pontosan hallotta az egymérföldes távolságban vitorlázó Empower nevű versenyhajón Jay Thompson is. Látta az NST-Cabinet Z navigációs fényeit, majd azok eltűntek, és megszűnt a vitorlásról érkező AIS jel is. Hívta őket rádión, de nem kapott választ.

A versenyzők a kokpitben szerencsére komoly sérülés nélkül megúszták az ütközést. A kettészakadt Class 40 mindkét fele – a hajótestben lévő számos vízhatlan rekesz, illetve a karbon kompozit test habrétegeinek köszönhetően még sokáig a víz felszínén maradt (lásd címképünkön a hajó első fele). Az ütközésről a két legközelebb lévő versenyző hajó révén gyorsan hírt kapott a rendezőség, és a hajótöröttek is aktiválták az EPIRB-et. Végül helikopterrel mentették ki őket, mintegy negyven perccel az ütközés után.

Az Ital Bonny konténerszállító vágta ketté a Class 40 vitorlást

Mi az esetben a megdöbbentő?

Nem az ütközés ténye, hiszen balesetek előfordulnak. Hanem az, hogy az olasz hajó első tisztje kétségbe vonta a másik hajóról érkező rádióforgalmazásban elhangzottak igazságtartalmát. Mindezt egy ütközési vészhelyzetben, ráadásul azután, hogy már nyugtázta a helyzetet, és kitérő manővert ígért!

De hogy történhet ilyen, a hajós világban tulajdonképpen elképzelhetetlen, érthetetlen eset? Hiszen két hajó közötti rádióadás, különösen kiélezett vészhelyzetben, az egy „szent” dolog. Nem valamiféle jópofa chat, beszélgetés, társalgás, duma a közösségi hálón, vagy efféle.

Természetesen csak saját magyarázatom van, és ez lehet teljesen fals, téves is. Ám, attól tartok, nem az

Napjainkban, az elmúlt pár évben különösen fokozott tempóban váltak a médiahírek becsapóssá, hazuggá, bármelyik politikai oldalra vagy érdekcsoportra kacsintva egyoldalúvá, csúsztatóvá. Hatásvadász címek bombázzák a hétköznapi embert, és ezek a címek olykor köszönőviszonyban sincsenek magának a cikknek a tartalmával. Vagy éppen abból csalfán egy-egy elemet erősítenek fel, csak hogy minél többen „klikkeljenek” rá, nyissák meg. A mesterséges intelligencia felhasználásával generált álhírek, vagy részigazságokkal maszatoló, ám összességében hamis információkat tartalmazó írások és videók megjelenésével pedig ez a helyzet még rohamosabban romlik.

Vagyis az emberek egyre jobban megszokják, észrevétlenül beléjük ivódik, hogy semmit sem hihetnek el, vagy éppen ellenkezőleg, mindent kritika nélkül fogadjanak el. Kinél hogy. Ehhez jön még az, hogy mindenkinek mindenről legyen „saját” véleménye, és mindent szűrjön át az érzésein, a könnyen sértődő önérzetén. Ettől lesz „egyéniség”. Különösen a politikai véleménycsoportok között nincs észalapú vitatkozás, csak zárt agyú bekiabálós érzelmi szembenállás, így az egyéni vélemények is ilyen stresszes helyzetben születnek. Egyre gyakoribb, és a fentiek ezt szinte normálissá teszik a hétköznapi életben, hogy az ellenvélemény gondolkodás nélkül azonnal harsány érzelmi hatást vált ki, és a válasz is ezen alapul. A felhergedő érzelem által tüzelt „nekem igazam van” elnyom minden mást. Ott is, ahol szóba sem jöhetne érzelemalapú cselekvés. Egy hajót vezényelve, vészhelyzetben a rádióforgalmazásra reagálva.

Egyre kevesebb ember hallja meg és hiszi el, amit Ricky Gervais humorista is mondott egy riportban, persze ezt halál komolyan: „Ha valamin megsértődsz, attól még nem lesz igazad.”

Az olasz hajó első tisztje, miután visszaigazolta, hogy ő kezd kitérő manőverbe, majd meglátta, hogy a másik hajó 16-18 csomóval halad, azonnal felháborodott. Mivel a hétköznapokban talán megszokta az azonnali, gondolkodás nélküli véleményalkotást, ezért fel sem vetődött benne, hogy ő tévedhet. Az ő fejében a vitorlás hajó lassú, a motoros gyors. Kész, pont. Tehát őt átverik éppen. Bosszankodhatott volna, de akkor is az adott helyzetben elsősorban a kitérésnek a végrehajtása lett volna a kötelessége. A lelke fájhatott volna eközben, vagy utána is, de ilyen helyzetben nem kaphat semmilyen a cselekvést gátló vagy halasztó szerepet!

Mivel azonban (feltételezem) megszokta a nagy önérzetes reakciókat, ezért azonnal felejtette, hogy ő most nem egy véleményalkotó polgár, hanem egy a szabályokhoz igazodni köteles tengerésztiszt. A képzeletében megsértett fene nagy önérzete alapján reagált, ráadásul még olyan buta is volt, hogy ezt belekiabálta az éterbe…

Mint nemrégiben az amerikai légierő helikoptert vezető pilótanő, aki, amikor megkapta a parancsot a gépen ülő oktatójától, hogy azonnal térjen ki tizenöt fokkal, ezt nem hajtotta végre. Nem viselkedett katonaként, hanem jó eséllyel előbb önérzetesen elgondolkodott az utasítás tartalmán, vagy az utasítást adó személyen. Sosem tudhatjuk meg, hogy mi járt a fejében miközben nem hajtotta végre a parancsot, nem tért ki, hanem rezzenéstelenül repült tovább, mert meghalt a gépének személyzetével és azzal a hatvanhét utassal együtt, akik azon a repülőgépen utaztak, amelybe becsapódott a helikopterével…

Ruji

Kapcsolódó