Golden Globe Race – Simon Curwen ma érkezik a forkvárosi megállóhoz

Vitorlázás

2022. november 6. Ruják István B. Gergaud

Megosztás:

A második médiakapu

Cape Town kikötője elé jelölte ki Don McIntyre a Golden Globe Race főszervezője a verseny második olyan területét, ahol a versenyzőknek kötelező elhaladni, lassítva vagy megállva átadni az út során készített videóikat és fotóikat. Itt Don a segítőivel mindenkivel készít egy rövid riportot és persze friss fényképek készülhetnek róluk. Az itteni médiakapu ötletadója az eredeti 1968-as Golden Globe földkerülőn részt vett Bernard Moitissier útvonala, aki akkoriban szintén megállt egy dél-afrikai öbölben, ha nem is ugyanitt.

A fokvárosi médiakapu

A versenyzők természetesen nem köthetnek ki, nem kérhetnek külső segítséget sem és nem vehetnek át semmit senkitől. Ez a versenyből való kiesésüket, illetve a Chichester-osztályba sorolásukat jelentené. Ám, ha szükséges, megállhatnak a kikötő hullámtörője mögötti békében, például hajót szerelni. Ott sem használhatják a telepített kikötőbójákat, viszont 14 méteres vízben horgonyozhatnak. Sokaknak lesz szüksége erre, mert bőven akadnak olyan műszaki gondok, amelyeket itt könnyebb megoldani, mint a nyílt óceánon. Pláne ott, ami most következik…

Simon Curwennek energiagondjai vannak, Ertan Beskardes az elektromos rendszerével veszkődik. Elliott Smithnek orrán-száján ereszt a hajója. Damien Guillou és Arnaud Gaist is változtatna az elővitorlái rendszerén, a felhúzók rendjén. De lesz olyan, aki csak egy békés, biztonságos pihenésre vágyik, és lesz, akit meglátogat a családja, még ha a hajójára fel nem szállhatnak is.

Valamint biztosan sokan megállnak majd azért, hogy a hajójuk fenekét takarítsák a rárakodott kagylóktól! Erről még szót ejtek lejjebb.

A verseny állása

Nagyjából 8000 tengeri mérföld, a teljes földkerülés 30 százalékának megtétele után az élen továbbra is Simon Curwen vitorlázik, aki e cikk megjelenésekor, vagyis november 6-án érkezik Cape Town-hoz. A brit szólóvitorlázó Biscay 36 típusú hajójával 200-250 tengeri mérfölddel jár a második-harmadik helyért küzdő finn Tapio Lehtinen és a számára hazai megállót jelentő Kristen Neuschaefer előtt. A mezőny egyetlen női versenyzője valószínűleg megkaphatná a “legtökösebb” címet is, mert a déli atlanti vizekre érve keményen délebbre húzott a többieknél és így jött fel az ötödik helyről a másodikra. Hátrányból vert 250-300 tengeri mérföldet a korábban előtte vitorlázó Abilash Tommyra és Pat Lawlessre. Egyébként is a rendre a legjobb napi meneteket produkálja, igaz hosszabb utat is tett meg mindenkinél a rajt óta.

Kirstennek bizonyára jobb kedve lesz a neki hazai médiaponton, miután előrébb is jár a mezőnyben – Fotó: Nora Havel – GGR 2022

Kirsten vitorlázik a leggyorsabban. Ő tartja a mostani Golden Globe Race 24 órás menetrekordját: október 26-án 7,6 csomós átlagsebességgel – ez nagyszerű teljesítmény ilyen hosszúkíles, nehéz, tradicionális formájú vitorlással – 183 tengeri mérföldet tett meg. A 20 legjobb napi teljesítmények felsorolásában 14 alkalommal az ő neve szerepel a listán.

A rajt után Les Sable d’Olonne-ba hajószerelés miatt visszatért, így hátrányból hátrányból indult Damien Guillou halad a hatodik helyen. Meglepetést is jelenthetne, hogy egyelőre közel ugyanannyival – 600-650 mérfölddel – jár hátrébb, mint az éllovas Curwen, holott a verseny egyik nagy esélyese, a mezőny legtapasztaltabb versenyző szólóvitorlázója. Ám a helyenként számára balszerencsésen alakuló időjárási helyzeten túl újra problémái akadtak a szélkormányával. Le kellett szerelnie, megjavítani és visszatenni a helyére. Kopár István tudna sokat mesélni arról mennyire megnehezíti a földkerülő életét, ha a szélkormánya nem működik megfelelően, hiszen a 2018-19-es Golden Globe Race-en ez okozta neki is a legtöbb fejfájást, extra munkát és főleg emiatt vesztett rengeteg mérföldet a többiekhez képest.

A 600 mérföld körüli hátránynak az a jelentősége, hogy így könnyen egy időjárási rendszerrel hátrébb lehet a déli óceánon, mint az éllovas. Az első helyezetthez 400-500 mérföldön belülre kellene kerülnie, hogy ugyanabban az időjárási rendszerben vitorlázva jelentősen csökkenthesse a hátrányát. Két rendszer közti tranziciós zónát nagyon nehéz úgy áttörni, hogy aztán eséllyel támadja az elől levőket.

A mezőny 2022. november 4-én reggel 9 órakor a déli-atlanti vizeken

Kagylósodás – némi önfejűséggel párosítva

A legutóbbi Golden Globe Race-en többen is küszködtek azzal a jelenséggel, hogy a modern versenyhajókhoz képest lassan haladó vitorlásaik fenekére különösen a trópusi vizeken áthaladáskor kagylók telepednek, amelyek egy idő után olyan erős és növekvő réteget képeznek, amely lekaparhatatlan, és ellenállásával rettenetesen lefékezi a hajókat. Különösen az akkor utolsóként célba futott Tapio Lehtinen szenvedett ettől, hiszen neki féltávtól már nagyon jelentősen lecsökkentette a hajója sebességét a vízben fékező egyre szaporodó kagylótömeg. De csaknem mindenki megszenvedte ezt a jelenséget valamilyen mértékben.

Az egyik kivétel a győztes Jean-Luc Van den Heede volt, akinek tökéletesen működött az algagátló bevonata. Mi volt a sokszoros földkerülő és rekordtartó (Vendée Globe 2. és 3. hely, kelet-nyugati irányú földkerülés rekordja) hajójának a titka? Jean-Luc először három réteg kemény algagátlót festett a Rustler 36-osa fenekére, amit önkoptató algagátló rétegekkel fejelt meg. Ezek a rétegek elfogytak a hajója fenekéről a trópusi atlanti vizeken, miközben dél felé vitorlázott, és a déli óceánokon érintetlen állapotban a kemény algagátlók kerültek elő.

Minderről megkérdeztem Rick Csabát is, aki Magyarországon az algagátlás talán legtapasztaltabb szakértője. Ő megerősítette, hogy a kemény algagátló rétegekre ráfesthetőek önkopóak is, hiszen mindegyik kémiailag nyitott anyag, jól kötnek egymáshoz. A legtapasztaltabb és a verseny megnyerésével, illetve a célba érkező hajójának állapotával Van den Heede vastagon bebizonyította, hogy ez az algagátlás véd a legjobban a lassú földkerülés speciális terhelésével szemben.

Az ember azt hinné, most már mindenki így védte a hajóját indulás előtt!

Ám a földkerülő szólóvitorlázók igen önfejű emberek. Ezt nem is vethetjük a szemükre, hiszen aki nekivág egy ilyen földkerülő vitorlás versenynek, mint amilyen feltételekkel a Golden Globe Race fut, arra nem tekinthetünk ugyanolyan szemmel, mint az utcán szembejövő polgártársaikra. És ez nem kritika vagy ítélet, csak megállapítás. Ha nem lennének kemények és gyakran önfejűek, otthon terpeszkednének kényelmes fotelben.

Nos, a jelek szerint bizonyíték ide vagy oda, a jelek szerint a többség nem követte Van den Heede példáját és saját elveik alapján készítették fel a hajóikat!

Tapio Lehtinen hajójának feneke a 2018-19-es Golden Globe Race után

…íme közelről is – fotó: Christophe Favreau/PPL/GGR

Jogos a kérdés, hogy az 1968-69-ben versenyzőknek miért nem akadtak ilyen gondjaik. Akkoriban az algagátló festékek gyártásában nem voltak környezetvédelmi szempontok. Azok a festékek mérgezték a vizet és persze hatékonyabbak voltak.

Az első “áldozat” Guy Waites, aki az Egyenlítőn túl, a déli passzátövezetben észlelte hajója lassulását. Megfelelő pillanatban alá merülve látta meg döbbenten, hogy milyen sok kagyló rakódott le a hajója fenekére. Még az is felvetődöttt benne, hogy Dél-Amerika partjaihoz tartson és egy öbölben nekiálljon megtisztítani. Ebből csak egy napokig tartó kitérő majd visszafordulás lett, amivel “megszerezte” az utolsó helyet az addig biztosan ott vitorlázó, a mezőny legkisebb hajójával versenyző francia Arnaud Gaisttól. Nem lepne meg, ha Waites előbb-utóbb feladná a küzdelmet.

Guy Waites esete figyelmeztetés volt a többieknek is (senki ne kérdezze, hogy ha a versenyzők hivatalosan csak VHF rádión kommunikálhatnak, akkor a hajók közt már meglévő nagy távolság miatt ez a hír hogyan jutott el mindenkihez….), akik szintén elenőrizték hajóikat és többen megdöbbentek a kagylók szaporodásán. Többek között a hírek szerint Tapio Lehtinen is. Ugyanis állítólag ő sem követte Van den Heede immár közismert és bizonyítítottan jó hajófenék festési rendjét. Pedig ő bosszankodott eleget a kagylók miatt az előzö körben!

Az biztos, hogy ez a jelenség ezúttal is eltérő mértékben jelenik meg a hajókon és főleg a verseny második felében komoly tényezővé válhat abban, hogy ki, miként halad vagy esetleg mikor adja fel a lassuló küszködést.

Ezúttal korábban észlelték az érintettek a kagylósodást és már most megkezdték némi búvárkodással a fenéktisztítást. Akinél a helyzet súlyos, annál azt fogjuk látni, hogy időt tölt a fokvárosi megállóhelyen… Annál is inkább, mert a következő médiamegállóban, a tazmániai Storm Bayben tilos a hajófenék pucolása.

A baj az, hogy ha festés nem megfelelő és a folyamat megindult, akkor ez rendszeresen és növekvő mértékben fog nehézséget jelenteni az úton.

A következő mérföldek veszélyei

A fokvárosi kötelező médiapontnak van egy nem emlegetett veszélye is a versenyzőkre nézve. Erre Kopár István hívta fel a figyelmemet.

Ha a mezőny Fokvárostól pár száz mérfölddel délebbre elhaladva lép az Indiai-óceánra az is kemény próba, hiszen errefelé alapvetően megváltoznak a hajóskörülmények és főleg a lelki helyzet. A déli óceánokon jön a valódi próba, ahol a feltételek bekeményednek és mindezt tetézi az elszigeteltség, a bármilyen emberi segítségtől való irdatlan távolság tudata.

Ám a fokvárosi megállóval ezt még megfejeli az, hogy a hajósok kelet felé haladva a Jóreménység-fok közelében az Aghulas-áramlat által felerősített és bizonyos szélviszoyok között különösen veszélyes törőhullámzásba kerülhetnek.

Az Aghulas-áramlat – ábra forrása: Wikimedia Commons

Ez a világ óceánjainak legerősebb, a dél-afrikai part mentén keletről nyugat felé folyó tengeráramlata, amely a nyugatról keletre fújó szelek hullámaival szembe mozgatva a vizet, azokat rendkívüli módon meredekké, röviddé és ezért veszélyessé teheti. Majd meglátjuk, hogy ezen a részen kinek, hogyan sikerül baj nélkül túljutnia. Részben szerencse kérdése is.

Ugyanakkor a fokvárosi megálló előnye, hogy itt teljesen pontos előrejelzéshez juthatnak a versenyzők, ha kell kivárhatnak védett biztonságban és néhány napra előre látva az időjárási helyzetet megfontoltan, a megfelelő körülményeket kivárva vághatnak neki az Indiai-óceánnak.

Ruji

A verseny nyomkövető térképe ITT található

Kapcsolódó