Vitorlázás
Egy hete szeptember 25-én rajtolt el a 24. Mini Transaton résztvevő 27 nemzetet képviselő 90 szólóvitorlázó. Az erős és meglehetősen északra húzódott Azori High, vagyis az Azori magasnyomású terület miatt gyenge szelek miatt az általában szokásosnál lassabban haladnak a hajók. Az élmezőny, akár a Proto, akár a Széria-mezőnyt nézve a Gibraltári-szoros magasságában vitorlázik az Atlanti-óceánon, de a sereghajtók is már a portugál partok mentén törekszenek dél felé.
A rajt előtt a szakasz teljesítését 8-12 napra becsülték a szakemberek, ám ezúttal a leggyorsabbak Kanári-szigetekre érkezése is inkább a hosszabb időhatár környékére várható. Bár úgy tűnik most már rövidesen frissebb szélbe, határozottabban fújó passzátba érkeznek az éllovasok, tehát meglódulhatnak majd az eddig a szokottnál lassabban előre jutó hajók.
A verseny nyomkövetős térképe az aktuális sorrendekkel a verseny honlapjának nyitóoldalán ITT látható
A verseny rajtja előtt az elismerten hozzáértő módon írt és szerkesztett francia Tip&Shaft online vitorlás magazin a Mini 650 osztályban jártas edzőt, eredményes versenyzőket, versenyrendezőt és a regatta igazgatóját kérdezte az esélyekről. Most, az első hét végén viszont úgy fest, mintha nem értenének az esélyekhez. Vagy ez csak a látszat? Az igazság pillanata később következik el?
Az általuk felsorolt tizenhárom versenyző közül a hivatalos sorrendben a versenyen éllovasnak vártak közül mindössze négyen vannak az élcsoportokban, miközben a gyenge szélnek köszönhetően elől vitorláznak olyanok is, akiktől a papírforma és a korábbi versenyeken mutatott teljesítmények alapján nem várható, hogy a transzatlanti menet után a végső tabellán is ennyire előkelő helyen lesz olvasható a nevük. Néhány menő ugyanakkor a középmezőnyben vergődik.
Kisebb létszámú mezőny, 31 szólóvitorlázó hajt a drágább Proto Mini 650-esekkel, viszont itt láthatók az érdekes újítások. Ez a tervezők és hajóépítők boszorkánykonyhája. A Protóval szemben a Széria mezőnyben olyan hajók kerülhetnek be, amelyekből már legalább tíz darab készült és a kategóriában előírt korlátozásoknak megfelelően hagyományosabb és olcsóbb anyagokból készülnek.
A Proto kategóriában leginkább a David Raison tervei alapján épített foiler Mini 650-esek versenyeznek a Sam Manuard által megálmodott és megtervezett hajók ellen. A legjobbaknak vártak közül többen is a Raison 2022-es tervek alapján épült típust építették meg, de akad a Széria kategóriában elismert és sikeres Maxi Raison hajóval vitorlázó is. A friss különlegességeket viszont a Manuard-hajók jelentik.

Federico Waxman a Raison 2022 típusú Proto Mini 650-esében – Fotó: Vincent Olivaud
Egy héttel a rajt után az egyébként legjobbnak vártak közül a 3. helyen vitorlázik az uruguayi Frederico Waxman Raison 2022 típusú hajójával. A rajtszáma 1019-es. Alapjában ugyanilyen Minije van az 5. helyen Laure Gallay-nek (1048), míg a 4. helyen Marie Gendron (1050) egy Maxi Raisonnal vitorlázik. Ez a típus egyébként, persze a kategóriában engedélyezett anyagokból megépítve a Széria hajók között is a legelfogadottabbak egyike.

Egy a Proto és a Széria mezőnyben egyaránt megtalálható Maxi Raison típusú Mini 650-es, a képen csapat által megvitorlázva – fotó: Vincent Olivaud
9. helyen található a sokra tartott Julien Letissier. Ugyanakkor a szintén előre várt versenyzők közül Jacques Delacroix (753) egy hét elteltével csak a 15., holott őneki arra az esetre jósoltak csak gyengébb helyet, ha erős szélben kell bőszezelezni, mert a hajója egy 2009-es Bertrand tervezésű Mini, vagyis technológiai hátrányban van a modernebb típusokhoz képest. Ám eddig javarészt gyenge szél fújt és nem is kellett sokat bőszelezni, mégis lemaradt.
Még hátrébb jár Caroline Boule (1067), aki a mezőnyben megtalálható két különleges Manuard-hajó egyikével vitorlázik. Ő most csak 18. A másik Manuard-menő pedig a Mini Fastneten Federico Normannel párban győztes spanyol Carlos Manera egy héttel a rajt után a 8. helyen található.

Az ígéretes Manuard-design hajók: balra Caroline Boule, jobbra Carlos Manera egysége
A két Manuard hajó annyira eltérő és különleges, hogy azokat érdemes lesz egy külön cikkben részletesen bemutatni.
Itt a Raison tervezésű Maxi és a Verdier alkotta Pogo 3-as típusok viszik a prímet. Az előbbiből 21 darab vitorlázik a mezőnyben, míg Pogo 3-as 17 van.
Egyelőre úgy tűnik, hogy a szakértők ebben a kategóriában még rosszabbul találták el, hogy kik lesznek a legjobbak. De, feltehetően ennyire nagyot nem tévedhetnek. Valószínűbb, hogy a passzátzónában és majd a transzatlanti szakaszon előre kerülnek a gyenge szélben eddig hátrébb vergődő esélyesek.

Egy Pogo 3-as Mini 650-es, a képen kétfős csapattal – Fotó Vincent Olivaud
Az 59 hajós Széri osztályban ugyan a legjobbnak jelölt Bruno Lemunier vezet (893-as rajtszám, Pogo 3 – Verdier), ám a többi, a szakértők által éllovasnak várt vitorlázó egyelőre csak a középmezőnyben vitorlázik. Adrien Simon (1038) a 22. helyen, Ulysse David (1025) a 23., a belga színekben hajtó Djemila Tassin (992) most a 25., és a győzelemre is nagy esélyesnek tartott Leo Bethorel (987) pedig csak 31. Ők mind Maxi Raisonnal versenyeznek.
Még hártrébb tartanak Pogo 3 – Verdier hajókat hajtó és a legmenőbbek közé várt Thomas André (929) a 35. helyen és eggyel mögötte Hugues De Prémare (1033).
Több különleges versenyző is található a mezőnyben, akikről érdemes lesz egyenként, bővebben írni. Például a 63 éves Anne Liardet-ről, aki a harmadik Vendée Globe-ot teljesített női szólóvitorlázó, és súlyos betegség után szállt újra vízre és kezdett versenyezni Mini 650 hajóval. Alpha Diakitéről aki katona volt és poszttraumás szindrómában szenvedő sorstársainak megsegítésére szervezett támogató programot. Érdekesség még Thais Le Cam, aki nem más, mint az öt Vendée Globe résvétellel bíró versenyző király Jean Le Cam lánya.
A verseny honlapja élő térképes nyomkövetéssel
A résztvevők listája a hajótípusaik feltüntetésével
Kövesd Instagram oldalunk a legfrissebb fotós tartalmakért!
Error: No feed found.
Please go to the Instagram Feed settings page to create a feed.