Mini Transat – Rendezői öngól

Morc időben nehéz a versenyrendező élete

Lezajlott a Mini Transat EuroChamp első, Franciaországtól a Kanári-szigetekig tartó szakasza. Az időjárás komoly faladatot adott a verseny rendezőségének az Atlanti-óceánon nyugat felől sorra érkező ciklonok, alacsonnyomású időjárási rendszerek formájában. Az elsőt szeptember 26-ra tervezett rajt egynapos elhalasztásával védték ki, illetve felkészítették a versenyzőket a rajt után, még a Viszkája-öböl vizein várható erős szélre.

A harmadik ciklon pedig akkor érkezett, amikor a résztvevők többsége még csak Spanyolország északnyugati sarka, a Finnisterre-fok közelében vagy még attól északra vitorlázott. Emiatt 40 csomós délnyugati szélre és nagyon kemény törőhullámzásra lehetett számítani azon a részen, ahol a többség haladt.

Ez egy Mini 6.50 borulási teszt, a verseny pedig eddig a rendezőség nagy próbája

A Mini Transat versenyrendezés extra nehézségei

Ahogy egy vitorlás felborításához is több hibát kell sorozatban elkövetni, a Mini Transat rendezősége is úgy kavarodott bele saját döntéseibe. Azt viszont nem szabad szem elől téveszteni, hogy ezt a transzatlanti versenyt levezényelni talán minden más regattánál nehezebb.

A mezőnyt 90 szóló hajós alkotja. Már ez a létszám önmagában is komoly kihívást jelent, ám a rendezők felelősségérzetét tovább terheli az, hogy milyen kis hajókkal versenyeznek a résztvevők az óceánon.

Ehhez adódnak hozzá a rajt utáni szakasz extrém nehézségei. A Viszkája-öböl hírhedt durva szeleiről és az aránylag kis vízmélység, illetve az áramlatok hatására kialakuló nyaktörő hullámairól. Ráadásul a versenyzőknek akkor kell áthúzniuk ezeken a veszélyes vízeken, amikor még nem állhattak rá az óceáni vitorlázásban, különösen a szólóvitorlázásban szükséges nyílt tengeri életritmusra. Plusz ez a környék a nagy hajóforgalom miatt is veszélyes terep a szólóvitorlázóknak.

Ha mindez nem lenne elég, akkor még jönnek a versenyszabályzatnak köszönhető, elkerülhetetlen kommunikációs nehézségek!

A Mini Transat versenyzők nem használhatnak se szatelit telefont, se a gps-es navigációra alkalmas berendezéseket a verseny során. Vagyis nem tölthetnek le aktuális és egyre frissülő időjárási információkat az internetről és nem tervezhetik az útvonalukat chartplotteren. A várható időjárásról a rajt után már nem kaphatnak friss infót és viharveszély esetén is csak a rendezőség juttathat el hozzájuk hírt.

A kapcsolat egymás között vagy a rendezőséggel VHF-rádión keresztül történhet. Annak pedig a hatótávolsága nagyon kicsi, 30-40 mérföld, így azzal az egymás közelében haladó hajók tudnak kommunikálni. A rendezőség sem tud direkt üzeneteket küldeni a résztvevőknek, csak szintén rádión a mezőnyben szétszóródva haladó mentőegységeken keresztül.

A szeptember 27-i rajt után a Mini Transat Euro Champ mezőny körülbelül fele látható ezen a képen

A rendezők felelőssége mindezek miatt különösen nagy, amelynek néhány a korábbi versenyeken megesett tragédia is nyomatékot ad. Vészhelyzetben határozottan kell dönteniük és cselekedniük a verseny és a versenyzők védelmében. Most ez nem sikerült. A hibáik miatt a versenyzők közötti sorrend irreális mértékben felborult.

Korábban már megesett, hogy egy vihar elől a futamot megszakítva kikötőbe küldték a mezőnyt és a verseny lényegében új rajttal folytatódott a veszély elmúltával.

Zavaros félreérthető üzenetek

Most nem szakították meg a versenyt, bár az említett ciklon egyre fenyegetőbbnek látszott. Azért nem szakították meg a versenyt, mert a harmadik nap végére négy Protó hajós meglépett a tömegtől. A pozícióikból az látszott, hogy a portugál partoknál már eléggé délen, túl lesznek a viharos szél által várhatóan sújtott zónán. Nem akarták őket hátrányos helyzetbe hozni. Ám a mezőnyt figyelmeztetni kellett!

Sajnos nem egy, hanem két üzenetet küldtek a versenyzőknek. Ráadásul a kommunikáció természetesen a kísérő hajókon keresztül ment és e hajók vezetői között persze akadt olyan francia, aki nem kifejezetten az angol nyelv mestere… Így a rendezőség közleményei angolul általuk egyszerűsített megfogalmazásban még félreérthetőbben jutottak el tizennégy nemzet vitorlázóihoz.

A Mini Transat a korlátozott kommunikációs és navigációs feltételek mellett különlegesen magányos vitorlázás

Az első üzenetet október 1-én pénteken délelőtt Denis Hugues versenyigazgató adatta le. Ez egy BMS, azaz speciális meteorológiai közlemény volt, amely a szombat késő délután várható, akár  50-60 csomós széllökésekkel érkező 35-40 csomós délnyugati szélre és 3,5-4 méteres hullámaira figyelmeztetett. Csakhogy öt órával később ezt egy másik üzenettel fejelte meg a rendezőségből Christian Dumard, amelyet aztán kétóránként a kísérőhajók személyzete adott tovább a közelükben hajózóknak. Franciául és olykor tévesztésekkel vagy rosszul érthetően angolul.

Ebben a második üzenetben a Finnisterre-foknál és annak északi és déli körzetében hajózókat arra kérték, hogy keressenek menedéket. A futam nem lett lefújva, az egymást elérő versenyzők csoportjai rádión azon tanakodtak, hogy őket a kikötőbe futásra vajon utasították vagy csak kérték.

Önkéntes csoportos selterezés

A szériahajók élmezőnyében végül az ott vitorlázók arra jutottak, hogy ők ugyan jó eséllyel elkerülhetik a nagy veszélyt, de a tőlük északabbra lévők nem, ezért rájuk tekintettel álljanak meg. Az első négy Protótól lemaradva vitorlázó nagy többség ezután szétszóródva spanyol kikötőkbe futott be, legdélebbre a spanyol Baiona marinájába állt be az élcsoport.

A Széria osztályban 17. helyen vitorlázó 19 éves német Marwin Fink nem értette miért kellene ilyen hamar megállni és az akkor 21. osztrák Christian Kargl-lal megbeszélték, hogy tovább mennek és majd a portugál Portóban állnak meg. Kargl erre később elektromos hiba miatt rá is kényszerült, ám Fink, már túljutva a viharzónán tovább ment és természetesen óriási előnnyel nyerte az első szakaszt.

A rövid megálló után hamar induló Kargl lett a biztos második és messze utánuk érkezhettek az északabbra hosszú várakozást vállalt versenyzők. Ezzel Finknek, de Karglnak is óriási előnye lesz a transzatlanti szakaszra.

A maradék – még további feszültségekkel

A futam ugyebár nem lett hivatalosan megszakítva, így a lehetőség szerinti egységes újra indulás is a versenyzőktől függött. Ők igyekeztek egyeztetni, ám ebből is fakadtak fájó különbségek.

Baionából egyeztetve indult volna a csapat, egységesen vasárnap délután 6 órakor, ám a szélcsend miatt csak a megállás előtt 4. helyen vitorlázó Julie Simon próbált (evezve) kijutni a kikötőből egyedüliként betartva a közösen meghatározott indulási időt. Míg a többiek elkezdtek kifelé vergődni a nyílt tengerre megtudták, hogy az északabbra, Murosban megállt csoport már délután 3-kor nekivágott és jó szélben haladva megelőzte őket. Joggal érezték igazságtalannak, hogy azok a versenyzők, akiknek védelmében vállalták a megállást, így könnyedén eléjük kerültek.

Más is csípte egyik-másik jó helyezésre esélyes versenyző szemét. A Mini Transat szabályai szerint ha valaki önerőböl kiköt, akkor ott szerelheti a hajót és ha ehhez segítséget kap, az nem adhat okot kizárásra.

A megállás lehetőséget adott a hibák kijavítására is

A szolidaritásból selterezőket joggal bánthatja, hogy egyes versenyzők ezt a lehetőséget kihasználva hajót javítottak és ennek előnyeit élvezték a továbbiakban. A harmadik helyen célba futó Hugo Dellahene maga is megvallotta, hogy a Viszkája-öbölben a nagy szélben számos meghibásodás történt a hajóján, de a megálláskor mindent helyre hozhatott. Újra százszázalékos állapotú Minijével érte el a jó eredményét, amire semmilyen esélye sem lett volna, ha nincs a közösen elhatározott megállás.

A megoldhatatlan helyzet megoldása

Na, ez az helyzet, amit jól megoldani nem lehetséges. Marwin Fink, aki így a verseny történetének első német szakaszgyőztese lett, Santa Cruz La Palma kikötőjében minden egyes ellenfelét meglátogatta. Szabályt nem sértett és a beszámolók szerint senki sem haragszik rá. Ez lehet, mert a szólóvitorlázók mindig nagylelkűek egymással, de gondolom néhányan azért nem szívesen állítanának szobrot a német srácnak, ahogy feltehetően Karglnak sem.

Fink rendkívül nagy előnnyel kezdheti a transzatlanti szakaszt

Fink 19 óra előnyben van az osztrákhoz és 26 órányiban Dellahene-hez képest. Az előnye persze nem behozhatatlan, de jó esetben több, mint elég! A korábbi Mini Transatokon általában legalább tíz hajó volt 30 órán belül a transzatlanti szakasz rajtjakor.

Ha Finkre esetleg tényleg nem is haragszanak az ellenfelei, a többségük a rendezőségre már nem tekint elnézéssel. 19 versenyző adott be idő jóváírásra kérelmet. Az ügyek tárgyalásait a versenybíróság hétfőn kezdi. Akárhogy döntenek, sokakban marad tüske.

A verseny honlapja ITT található. Visszanézhető nyomkövetős térkép pedig EZEN A LINKEN látható.

Ruji





 

Szállások

Kövess minket Instagramon!

Kövesd Instagram oldalunk a legfrissebb fotós tartalmakért!

This error message is only visible to WordPress admins

Error: No feed found.

Please go to the Instagram Feed settings page to create a feed.