Mégsem kelt el a szankcionált orosz luxusjacht – hogy is van ez?

Yacht

2023. szeptember 13. Ruják István hajozas.hu

Megosztás:

Az Alfa Nero mégsem kell a vevőnek

Augusztus elején a “Szankcionált orosz szuperyacht – valódi keménykedés vagy színjáték?” című cikkben adtunk hírt többek között arról, hogy a Google korábbi vezérigazgatója, Eric Schmidt vásárolta meg az orosz kötődésű Alfa Nero szuperjachtot, amelyet az orosz csapatok ukrajnai inváziójának kezdete után elkoboztak Antiguában. A hajó 2022 februárjában az Antigua Yacht Club Marinában állt. A 82 méter hosszú, 2007-ben az Oceanoco által épített szuperjachtért az antiguai kormány által meghirdetett aukción Schmidt úr állítólag 67,6 millió dollárt kínált, ami a hajó piaci értékét tekintve félár.

Ám most, egy hónappal az aukció után Sir Ronald Sanders, Antigua és Barbuda egyesült államokbeli nagykövete bejelentette, hogy Eric Schmidt visszavonta az ajánlatát, mert úgy érzi, nem kaphat egyértelmű tulajdonjogot.

Kié a hajó? Hogy van ez?

Na, kibogozom én a szálakat! Nem lehet ez olyan bonyolult.

Az antiguai kormány az USÁ-val fennálló szerződésének köszönhetően le kellett foglalja az orosz-ukrán háború kitörése után szankcionált jachtot. Ugyanakkor a hajó fenntartása, állagmegőrzése is kötelessége, ami gyenge kis 112 ezer dollár havi kiadást jelent. A szankciókat elrendelik, de annak, aki betartja és végrehajtja, nem jár kötségtérítés… Így érthető, ha az antiguai kormány szeretne megszabadulni az Alfa Nerótól. Ezért az eladása mellett döntöttek.

Ahogy az egy ilyen kisértékű semmiség, mint egy nyolcvanméteres szuperjacht esetében lenni szokott, az antiguai kormány közölte, hogy a hajó valódi tulajdonosának kiléte “nem nyert hivatalos megállapítást”. Jó alap az eladáshoz!

A Forbes magazin és egyéb hasonló források feltételezése szerint az Alfa Nero egy Vlagyimir Putyin köreibe tartozónak tartott oligarcha, Andrej Gurijev tulajdona, akinek a vagyona legalább 10 milliárd dollárra becsült, például a műtrágyát gyártó PhosAgro cége révén. Ezek persze csak feltételezések. Gurijev természetesen tagadja, hogy a hajó az övé lenne.

Ha pedig a tulajdonjog nem bizonyítható, akkor még az sem biztos, hogy a tulajdonos szerepel a hivatalosan szankcionáltak listáján. Mert hogy teljes legyen a kép: nem minden egyes orosz milliárdosra vonatkozik a szankció! Vagyis az sem világos, hogy vajon a hajó elkobozható-e.
(Túl azon, hogy bármilyen magánszemély külföldön lévő magántulajdona elkobozható-e pusztán azért, mert a hazájának kormánya éppen háborút indított valaki ellen. De ezt hagyjuk!)

Persze egyáltalán nem igazolja Gurijev érdekeltségét az ügyben, hogy az antiguai kormány és Schmidt úr között a hajóra vonatkozó megállapodást a bíróságon ki más, mint Gurijev lánya támadta meg.

Egy pillanat, csak iszom valamit, feldolgozom az infókat és máris folytatom a cikk írását… Tán ledőlök kicsit, mert pihenésre lehet szükségem, ha ezeket az információkat átgurgatom az egyébként hajósmód pórias logikával döcögő agytekervényeimen.

Szóval, az ügy teljesen világos, és egyértelmű, nem is értem, ha magyarázni kell: A nem-tulajdonos lánya feljelentést tesz, hogy egy valaki másnak a hajóját, amihez az apjának nincs köze, egy kormány, jó eséllyel jogosulatlanul nem tudni kitől elkobozta, és ezt a nem a miénk, nem tudni kié akármit, most eladja egy érdeklődőnek. Milyen üdítő lehet bírónak lenni egy ilyen ügy tárgyalásán, nem?

Na most, van itt még egy csavar! Ugyanis volt másik érdeklődő is, mégpedig egy amerikai milliomos, Warren Hall úr. Ő ajánlotta a második legmagasabb árat, tehát Schmidt úr visszalépése után rá szállhatna a vételi jog, és máris boldogan csobbanhatna a dekken lévő medencében. Ezzel szemben most ő is feljelentette Antigua és Barbuda kormányát.

Hall urat ugyanis állítása szerint – legalább is így írja a Marine Industry News szeptember 12-i száma –, amikor szemet vetett a hajóra, nem tájékoztatták arról – há’senkise monta, esküszök –, hogy a jacht szankcionált, és lefoglalt tulajdont képez, miközben Gaston Brown miniszterelnök arra szólította fel, hogy vételi szándékának igazolása érdekében utaljon már át 10 millió dollárt! Két hónappal később, értsd kettő hónap elteltével ő felfedezte, rájött, valamint megtudta, hogy a miniszterelnöknek nincs joga eladni neki azt a szép kis fekete hajót, ami úgy megtetszett ott a mólónál, ezért azt a neki történő eladás helyett aukcióra bocsátotta.

Világos ez is, nem? Ha valamit nincs jogom eladni, akkor aukcióra bocsátom… és úgy adom el.

Mármost ha valaki ezt még mindig nem érti – bár világos, mint a vakablak, csak nálam a defekt, és nem néz ám engem senki idiótának, én vagyok a hülye –, akkor mellesleg még abba gondoljon bele picit, hogy akik ezeket az ügyeket összehozzák, ezeknek a fő szereplői, ugyanazok vagy ugyanolyanok döntenek arról, hogy legyen-e háború, és ha van, akkor a helyzet bölcsen hogyan kezelendő! Majd elvégezve a terhes és felelősségteljes feladatot, önfeláldozó lemondással ránk hagyják az élvezetet, a lövöldözést és efféle vidám kalandokat.

Á dehogy, hiszen ez csak egy hajó ügye!

Ruji

Kapcsolódó