Akik vízre szállnak, de repülni mennek – Foil, foiler, foilerezés – Sorozatindító

Vitorlázás

2023. április 20. Ruják István hajozas.hu

Megosztás:

A foilerezés nem a vitorlázás jövője

Hanem már a jelene. Megkerülhetetlen, érdekes, van. Egyeseknek elrémisztő, másoknak iszonyúan vonzó, de mindenképp elképesztő. Akárkinek akármi is a véleménye róla a kishajózástól az óceáni versenyzésig, az International Moth-tól a SailGP F50-eseken át az America’s Cup 75-ösökig, a WASZP-tól a 69F-en és a Mini 6.50-eseken át az IMOCA 60-as földkerülőkig, a vitorlázás minden ágában repülnek már hajók.

Mi hagyományos vízberagadt vitorlázók, akár dingivel, akár nagyhajóval ha vízre szállnánk, azt kérdezzük egymástól a kikötőben, hogy „na, kimegyünk?”. Két WASZP-os között ugyanez esetleg így hangzik, hogy „na, repülünk egyet”?

Nem hajó?

Különösen hagyományos hajósoktól hallom olykor a morgást a kikötőben: ez így nem is hajó. Rossz hírem a számukra: amíg egy vitorlásnak csak akár egyetlen porcikája is beleér a vízbe, addig az bizony hajó! Mi más lenne?

Igen, hallom. Hidroplán.
Nem az. Ha egy vitorlás hajó hidroplán, akkor a repülőgép meg autóbusz, hiszen az meg kerekeken gurulással kezdi és jó esetben azon is végzi.

A vitorlás hajó konstruktőre arra törekszik, hogy az általa megalkotott eszköz a szél erejét kihasználva céltudatosan mozoghasson a vízen és a testét minél kisebb fékező erő tartsa vissza. Amennyire lehet, csökkenjen a vízbe merülő rész ellenállása, fékező surlódása a vízzel, ami a minél jobb sebesség elérésének alapfeltétele. Erre találnak ki egyre kreatívabb, hatékonyabb, és vitathatatlanul látványos megoldásokat.

Ízlések és pofonok. Sokféle szemmel nézhetjük a foilokon repülő vitorlásokat. Nekem például gyönyörűek. Nem csak azért mert kecsesek. De, tagadhatatlanul az emberi kreativitás, ötletesség és alkotóképesség lenyűgöző példái!

AC 75-ös – magyar találmány, a Gömböc segítségével kialakított foiler

De, hogyan működnek?

Mitől emelkednek a víz fölé? Hogyan képesek ilyen elképesztő sebességek elérésére? Egyáltalán, hogy alakultak ki? Mi tette és teszi lehetővé a hajóépítés fejlődésének ezt az irányát?

Mindennek az elmeséléséhez egyetlen cikk nyilván nem elegendő. Legyen hát sorozat! Amelyben sorra vesszük a fenti kérdéseket a működéstől a történetig.

Minek nevezzük?

A világ hajósnyelve az angol, amelyben magát az uszonyt, amely a hajót a víz fölé emeli foilnak nevezik és a víz és a hajótest közti surlódást ilyen eszközzel csökkentő hajók a foilerek. A szó egyszerűsítéssel a hydrofoil-ból származik, ami szárnyashajót jelent, de jelentheti magát a szárnyat is, esetünkben az emelőerőt produkáló uszonyt is.

IMOCA 60 – a földkerülők foilere

Magyarul lehetne emelőszárny, de nem igazán jó, mert általában ezek uszonyok. Akkor emelőuszony… Ám a hajós nyelvben a legfontosabb szempont – szerintem – a praktikum. Mit fogok mondani egy hajón, amikor vitorlázunk, és éppen feszült a helyzet? Amikor nem nyelvészkedik senki, mert tutul a szél és gyorsan kell cselekedni, tehát a parancsszavak, vagy csak az információk is jó eséllyel üvöltöttek és tömörek. Muszáj annak lenniük.

Emelőszárny? Emelőuszony? Netán csirkeláb? Dali-bajusz? Egyszerűen szárny? De, hát nem az. Mi legyen magyarul?

Szerintem a foil és foiler tökéletesen megfelel. Magyarul helyesen ragozhatók, nem félreérthető, rövid, tömör, felesleges erőlködni a megváltoztatásukkal. Vagyis foil, foiler, foilerezés.

És a legfontosabb: Ezt nem nyelvészek vagy a hozzám hasonlóan a vitorlázásnak ezt a szárnyaló módozatát valamilyen okból csak távolról figyelők, és helyette például billentyűzet előtt gubbasztó okostojások fogják eldönteni! Hanem, akik használják, akik művelik. Ők, akik vízre szállnak, de repülni mennek.

Ruji

Kapcsolódó