Az emelőszárnyas hajózás különlegességei – AC-re fejlesztett T-szárny, de már hatvanlábas offshore tengeri versenyhajón

Vitorlázás

2022. június 1. Ruják István hajozas.hu

Megosztás:

Pályázat a Garda-tavi Foiling Week előtt

A június 30. és július 3. között a garda-tavi Malcesinében megrendezésre kerülő 5. Foiling Week alkalmából kiírt konstrukciós pályazaton az egyetlen feltétel, hogy az új hajó a méretétől és technikai kivitelétől függetlenül emelőszárnyakon való haladásra legyen képes. A pályázat számos kategóriában zajlott. A hajókra április 14-ig lehetett szavazni. . Mi elsősorban a “Project Award” kategóriába benevezett darabokat mutatjuk be. A pályázat eredményhirdetése április 28-án volt.

Sorozatunkban bemutatjuk a ETNZ Hydrogen hajtású kísérő hajóját, az Ecofoiler újrafeldolgozható anyagokból készülő vitorlását, az AC40 ETNZ CupCat hajót, a Floki 6.5 Manfray Mini Transatot és a hasonló kategóriájú Tomastison Minifoilert, a világ leggyorsabb foiler túrakatamaránját a 330 lábas / 101 méter hosszúra tervezett óriási Nemesis One-t, a szintén nem kicsi 70 lábas Persico F70-est és a Persico Fly40-et, a szintén Persico fejlesztői által tervezett Mw40OF foiler nyílt tengeri túrahajót, a Flying Nikka Mills 62-est, a különleges Seagoma Progetto Airone kabinos trimaránt és a jövő James Bond filmjeibe illő elektromos hajtású Spirit 35 Bar foiler motorost.

6. A pályázat győztese: A Flying Nikka Mills 62-es

Az új 62 lábas az America’s Cupra fejlesztett T-uszonyt alkalmazza nyílt tengeri versenyzéshez

A Project Award kategória győztese lett az offshore, vagyis nyílt tengeri versenyzésre készített Flying Nikka. Április végén hirdették ki az eredményt és május közepén szállt vízre a prototípus. Az első próbamenetekre Valenciában került sor. A Mills design Roberto Lacorte számára alkotta a különleges, újító offshore versenyhajót. A Flying Nikka olyan OSR 3. kategóriájú nyílt tengeri versenyeken való részvételre készült, mint a Rolex Giraglia Cup, a 151 Miglia és a Maxi Worlds.

Az AC75-ösre hasonlít, de tőkesúllyal sokkal stabilabb hajó

Amikor az America’s Cupra kitalálták és megjelent az első olyan egytestű, amely furcsa, a vízből kiemelhető talpas emelőszárnyán (T-foil) és a kormányán utópisztikus egyensúlyban száguldott, joggal merülhetett fel a kérdés, hogy ez a fajta megoldás valaha is alkalmazható lesz-e nyílt tengeri hajón, hullámos vízen és megjelenik-e valaha máshol is, mint a zárt pályán, lényegében sima vízen és szigorú szélhatárok között futott párosversenyen.

A Flying Nikka válasz a kétségekre

A fejlesztésben ritka népes tervezői csapat vett részt, és Mark Millst segítette az AC75-ös fejlesztésében szerzett tapasztalataival Francesco Moncelli a Luna Rossa csapatból. A projektet Mickey Costa menedzselte. A Flying Nikka május 12-én szállt vízre Valenciában és az első tesztnapokon felülmúlta a tervezői elvárásokat. Egy ilyen hajónál az első napok rendszerint rámennek a műszerek és a hidraulika szoftverek , illetve a szárnyállító rendszer kalibrálására. Ehhez képest a 62 lábas az első napon kiemelkedett a vízből, ráadásul gyengébb szélben kapott szárnyra, mint várták. 8-10 csomósban már képes lábra kapni.

Az már bizonyos, hogy 10-14 csomós szélben 20-24 csomós sebességre képes. A Flying Nikka emlékeztet ugyan az AC75-ösökre, de lényeges eltérés, hogy tőkesúlya is van, amely lényegesen stabilabb menetet biztosít, mint amilyenre a kíl nélküli AC-hajók képesek. Hagyományosabb a vitorlázata is, hiszen a tengeren készen kell állni például a reffelésre.

A hajót tervező Mark Mills nagyon elégedett volt az első néhány napos tesztek után: “Én korábban nem ültem foileren, számomra külön élmény volt a repülés a vízen. A hajó figyelemreméltóan nyugodtan vitorlázik. Nem igazán érezni, amikor kiemelkedik a vízből és sokkal kezelhetőbb, mint amennyire elképzeltem.”

Felforgatja majd az offshore versenyek világát

A hajó tulajdonosa, Roberto Lacorte az IMA (International Maxi Association) alelnöke és az új hajóval az említett Földközi-tengeri versenyeken fogja felforgatni az offshore versenyhajózás világát. Mert megkavarja a vizet, az biztos!

A Flying Nikka 62-es fő paraméterei

Az új hajó komoly feladat állít a versenyrendezők és az előnyszámításokat alakítók elé. Nem többtestű, de nagyon különbözik a teljesítménye, amikor szárnyal és amikor csak úszni képes. Ha a meglévő előnyszámítási rendszerekbe betáplálják a hajó adatait, az ad előnyszámot. Ám, ha kiemelkedik a vízből, akkor az a szám mehet a kukába. Bizonyára felforgatja az előnyszámos versenyzés világát. Mindenesetre a hajót megalkotók készek 3D fájlokkal, információkkal segíteni az előre lépést ezen a téren is.

Ha pedig kialakítanak egy kategóriát a T-szárnyas egytestűeknek, akkor pedig tovább bonyolódik majd a probléma, hogy ezeket a hajókat miként lehet összemérni, milyen előnyszámítással lehet kiegyenlíteni a köztük lévő műszaki különbségeket. Hogyan kell felmérni a foilt és mit figyelembe venni a számításokban? Mike Mills nem lenne meglepve, ha a folyamat egy one design osztály kialakulásához vezetne.

Kiborul a bili?

Vajon az egytestű T-foilerek vihart kavarnak a tengeri versenyvitorlás berkekben? Flying Nikkát tervező Mike Mills szerint: “Bizonyos értelemben igen, De annak idején ezt várták a windsurftől is, majd kiderül, hogy jól megfér a hagyományos vitorlások mellett. Azt hiszem most is ez lesz a helyzet. Az egytestű T-foilerek sok hasonlóságot mutatnak a többtestűekkel, de mégis más világ. Majd kialakul! 5-10 év múlva okosabbak leszünk ezen a téren is. Neki kell kezdeni, az biztos.”

Ez a fajta hajózás már határozott fejlődési irány. Nem lehet a szőnyeg alá söpörni vagy korlátozni pusztán azért, mert szokatlan és mert gondolkodásra és a bevált sémákból való kilépésre kényszerít.

Ruji

Kapcsolódó