Vitorlázás
Három napja versenyeznek az IMOCA-k a Transat Jacques Vabre La Rochelle-i rajtja óta. A mezőny a spanyol és a portugál partok mentén tart dél felé. Az elsők – élen a Charal 2-vel, amelyen Jeremie Beyou és Franck Cammas vitorlázik – már 250 mérfölddel előrébb tartanak a 3750 mérföldes pályán, mint például a huszonnyolcadik helyen Weöres Szabolcs és Irina Gracseva a New Europe-pal.
Ez a hajók potenciális teljesítményeit figyelembe véve teljesen normális távolság. Ha a leggyorsabbak nem lennének ennyivel előrébb, akkor rosszabbul vitorláztak volna, minta a Szabi Racing. Egy friss, a hajók teljesítményadatain alapuló tanulmány szerint az új harmadik generációs foiler IMOCA hajók az olyan tizenöt évvel korábban épült hagyományos uszonyosokhoz képest, mint a New Europe, másfélszeres sebességre képesek szinte bármilyen szélben.

Ez a nagy különbség azt is jelenti, hogy ott, ahol most járnak, az érintett versenyzőknek nagyon másképp kell gondolkodni a következő napok meteotaktikai döntésein. A viharok elvonultával most talán még a szokottnál is gyorsabban változó észak-atlanti meteorológiai helyzet különböző időjárási stratégiák közötti választás elé állítja a versenyző kétszemélyes csapatokat. Ám mások a lehetőségei a gyorsaknak és mások a lassabbaknak.
Az IMOCA osztály oldalán a rajt napján, november 7-én megjelent egy a helyzetet elemző cikk, amelyben a világsztár meteotaktikust, Marcel Van Triestet kérdezték a helyzetről. Ő egyébként öt csapatot segített az induló stratégia megalkotásában. A rajt után a verseny szabályai értelmében a hajók a partról már nem kaphatnak navigációs tanácsokat és útvonalterveket. (Amúgy, a világunk moralitása alapján, bizonyára kapnak…)
Akkor, vagyis három napja még fennállt egy „észak vagy dél” választási lehetőség, ami természetesen nem szó szerint értendő egy ilyen alapjában délnyugatra tartó útvonal esetében, hanem inkább úgy, hogy valaki majd a spanyol partok mentén egy határozottan délre vezető rövidebb útvonalon igyekszik elérni majd a passzátszeles övezetet, vagy egy nyugatabbra tartó pályát választ. Az előző mellett szólt a békésebb, nyugodtabb időjárás, és ellene az ebből fakadó lassúság, illetve nagyobb szélcsendes vagy nagyon gyenge szeles területeken való kényszerű áthaladás.
A másik, vagyis az „északi” a sokkal bonyolultabb, ám szelesebb időjárásával a gyorsabb előrejutás esélyével kecsegtetett. Vagyis a választás a nagyon leegyszerűsítetten a biztonságosabb és a várhatóan gyorsabb, de minden szempontból kockázatosabb, illetve a lassabb, biztonságosabb útvonalak közötti döntés volt. Várható volt, hogy a nagy többség a déli vonalat választja. Mert a verseny nagy úr, de akad hajó még a leggyorsabbak között is, akiknek a Vendée Globe kvalifikáció, az Európába visszatérő szólóverseny miatt fontosabb a biztos a célba futás, mint az eredményesség.
Időközben az időjárás is ezt a déli útvonalat tette esélyesebbé, így nem meglepő, hogy egyelőre mindenki erre tart.
Az Azori High, vagyis az Azori-szigetek magasságában rendszeresen felálló kiterjedt magasnyomású időjárási zóna egyre erősebb, és mind nagyobb területet foglal el a passzátzónától északra. Ám még többközpontú, így az egyes anticiklonok gyengeszeles területei között nyílik és csukódik egy-egy délre vezető átjáró. Értelemszerűen nem ugyanott, nem ugyanazon a nyomvonalon lesz hatékony a dél, a Kanári-szigetek és az attól délre uralkodó passzátszeles vidék felé való áttörés az élen vitorlázó gyors hajóknak, majd az akár egy nappal később odaérkező lassabbaknak.
Weöres Szabolcs a 2022-es Route du Rhumon egy ilyen lehetőség nagyszerű kihasználásával ért el remek eredményt. Reméljük most is sikerrel jár a meteotaktikai vetélkedésben.
Az első két nap kemény menetei – akadt olykor 40 csomó feletti szél is, ráadásul éles, krajcos nem „Imoca-barát” menetben – megtették a magukét, több hajó kényszerült kikötőbe a műszaki problémák elhárítására.

Isabelle Joschke vitorlajavítás miatt kényszerült rövid megállásra – Fotó: TEAM MACSF
A MACSF (Isabelle Joschke) és a Biotherm (Paul Meilhat) vitorlaszakadás miatt kényszerült megállásra. A Fort he Planet (Sam Goodchild) is hasonló problémával szembesült, ám ők még valahol Cherbourg előtt a vitorlát leengedve a vízenn orvosolták a hibát. A legutóbbi Vendée Globe győztes Yannick Bestaven a Maitre Coq V-tel ugyanezért jelenleg a spanyol Vigoban áll.
A Groupe Apicilnek (Damien Seguin) bumtörés miatt kellett Lorient-be betérni egy gyors megállóra (már visszatértek a pályára), és ugyanoda vitorlázott be a Lazare (Tanguy le Tourquois) is, ám ők nagyobb hibával. Az orr részüknél kezdett erősen vízet felszedni a hajó. Lehet, hogy ütköztek valamivel. A gyors tovább indulásuk kétséges.
Oliver Heer hajóján a bal oldali vantni szakadása kényszerítette kikötőbe a versenyzőket, de már megjavították a hajót és jól haladnak. Viszont a Be Water Positive Sailing Team, vagyis Scott Shawyer és társa valamilyen orvosi megoldást kívánó baj miatt kiálltak és már Nagy-Britanniába érkeztek.

Eric Bellion új nem-foiler hajója, amelyet az olasz Persico gyár épített
Szintén kiállt a Stand As One, mert a hajójukon az orr részen elvált a dekk és a hajótest ragasztása. Rohammunkában kell megjavítaniuk, mert ha Eric Bellion nincs ott a Retour a la Base verseny rajtján, akkor elbukhatja az új hajójával való Vendée Globe részvétel lehetőségét. A még nyitott új hajós pozíciókra amúgy is nagy a hajtás, hiszen Phil Sharp és Jean Le Cam is igyekszik odaérni a rajtra.
A hajók pozícióját mutató grafikus nyomkövető oldal
Kövesd Instagram oldalunk a legfrissebb fotós tartalmakért!
Error: No feed found.
Please go to the Instagram Feed settings page to create a feed.