Vitorlázás
Vissza a jövőbe – Érdi Márival és Vadnai Jonatánnal – Exkluzív interjú a Delorean ablakából
– Hé, Doki! Doki!
– Igen, Marty?
– Kölcsönadná a Deloreant?
– Hova mennél?
– Vissza! A múltba úgy bő tíz évvel!
– Mit akarsz látni?
– Érdi Márit és Vadnai Jonit. Éppen akkor jöttek haza Newportból a Byte CII világbajnokságról, ahol mindketten először győztek. Újra látni akarom a szemüket, hogy mi vitte őket innen tovább az útra!
– Milyen dátumot üssek be?
– Legyen 2013. augusztus 30.
– Mi történt akkor?
– Mári és Joni megérkeztek a reptérre arról a világbajnokságról és nyilatkoztak a Vitorlás TV-nek. Látni akarom a szemüket! Vajon ők már akkor is tudták?
– Mit tudtak?
– Hogy eljutnak idáig, hogy ilyen eredményeket érnek el, hogy mi mindenen mennek majd ehhez keresztül. Hogy bő tíz év múlva ők lesznek a magyar olimpiai vitorlás csapat a Párizsi Olimpián! Ott pedig mindketten éremesélyesek.
– De Benji nem lesz ott! Úgy értem a reptéren. Ő akkoriban előrébb járva törte nekik is a betont!
– Á, mindegy, ez van. Nem számít. Neki ugyanaz volt a szemében, az tuti. Hiszen részben tőle lesték el!
– Oké. Ahogy akarod. Dátum beírva, a fluxus kondenzátor működik. Minden rendben, mehetsz! De, vigyázz!
– Mire?
– A visszaút kicsit rázós! Nekik, legalább is – ez a bő tíz év – az volt…
Ők vajon különlegesek?
Minden bizonnyal azok. De rengetegen vannak ám ugyanilyen különlegesek. Itt kolbászolnak közöttünk, hasonló évtizedekkel a tarsolyukban, csendesen vagy zajosabban, esetleg teljesen a háttérben, csillogás nélkül, távol a közfigyelemtől. Nem csak a csúcson van a siker, bár az kétségtelen, hogy azt elérni, ami nekik már megadatott, amiért ők már megküzdöttek, óriási élmény lehet, édes-fájdalmas csodálatos, iszonyúan életszagú magával ragadó bizonyosság.
De vannak sokan, hasonlóak, mellettünk, körülöttünk, menet közben olykor koccanva velünk, csak észre kell venni őket. Önmaguknak is. Persze.
A videót Ladányi János készítette, aki akkoriban nem sokkal előbb kapott rá arra, hogy a vitorlás sport képi krónikása legyen. Szerelmes-küzdelmes-munkás és sikeres az ő évtizede is, miközben bármely róla készülő portré háttere csak a Balaton lehet. Most éppen egy Kékszalag-filmet alkot. Naná, hogy imádnivalót!
Ott jön Mári és Joni mellett Litkey Árpi, aki ebben az első nagy sikerben a csapatvezetőjük volt. Azóta is az utánpótlás-nevelésben dolgozik és él. Tanítványai boldog vízi emberek, és eközben nem kerülik el a nemzetközi eredmények sem. Ha Mári vagy Joni ma kezdené (félreértés ne essék! Nem nála kezdtek, ő a csapatvezető volt azon a vébén), vagy ha egy Mári, egy Joni ma kezd nála, más lesz az útja, már csak azért is mert katamaránokkal ragadnának bele a boldog vízi világba. De, Árpinál indulva is sok segítséget kaphatnak, hogy eljussanak boldog célokhoz.
Látszanak Mári és Joni szülei is, akiknek a következő bő tíz év ugyanazt jelentette, csak éppen nekik a hátteret kellett betolni valahogy a gyerekek mögé. Ugyanúgy borzasztó hullámvasút, küzdelem – tehát valódi ízes élet – mint esetükben Mári, Joni, és Benji útja volt. Szügyig boldog, felejthetetlen pillanatokkal és felejthető rosszakkal.
Ahogy látszik a háttérben – ha már a szükséges háttérről esik szó – Böröcz István is, aki azóta is a BYC, a Balatonfüredi Yacht Club lelke. Küldjek arról a kikötőről akkori képeket, majd maiakat?
Ekkora, ilyen rövid kis videóban nem lehet benne az egész világ
Vagy mégis? Hiszen, ha ennyi valós és rejtett igazi bajnok felbukkan ebben a pár percben, akkor milyen nagyon sűrűn lehetnek körülöttünk is!
És mennyire nagy a lehetőségek tárháza bárkinek is ahhoz, hogy hasonló évtizedeket éljen meg! Mert győztes futam egy ügyesen megjavított eszköz, megformált munkadarab, egy megtanított diák, meggyógyított lélek, és jól vett hullám a finomra főzött ebéd. Ott belül a dal millió és egy okból is szólhat, amit mások észre sem vesznek, sőt, el sem várható, és nem is szükséges, hogy mások észrevegyék.
A piramisnak nem csak a csúcsáról lehet messzire látni. De mászni mindenképp kell hozzá valamennyit…
(Na, ezt a negédesen művi bőőücs, vacak sort itt a végéről asszem eladom Paolo Coelhonak… Hát, valamiből élni is kell!)
Ruji
Kapcsolódó cikkeink
Vitorlázás
A Fifty-Fifty elképesztő új KÉKSZALAG rekordot vitorlázott
5 óra 3 perc 56 másodperces rekordidővel az 55. Kékszalag Nagydíj győztese a Fifty-Fifty.
Vitorlázás
