Vitorlázás
Még októberben, a verseny első hónapjának végén találkoztam Istvánnal, amikor a hajók éppen csak nekivágtak a földkerülésnek és elérték az első médiakaput a Kanári-szigeteknél. Még csaknem mindenki versenyben volt.
István Te milyen hajót választanál földkerüléshez, a 35-36 láb körüli kategóriából a Golden Globe Race korlátozó szabályai nélkül?
A földkerülés az én értelmezésemben egy más történet. Legyünk őszinték, nagyon kevesen akarnak ilyen önsanyargató útvonalon menni.
Akkor másképp fogalmazom. Déli óceáni, Jóreménység- és Horn-fokot is érintő, nem versenyben, de az adott hajóval mégis gyors menetre törekvő földkerülésre a GGR hajókhoz hasonló hagyományos, hosszúkíles darabot választanál?
Ezzel most megfogtál, mert valójában kicsit beszűkültem az ilyen stílusú hajókra, de ha nem korlátozna a pénztárcám, és nem lenne semmilyen előírás kötöttsége, akkor azért nem ilyen hajóval, hanem korszerűbbel mennék. Lássuk be, hogy a hajótervezés és építés fejlődése az elmúlt évtizedekben jelentős volt. Tehát sokkal kényelmesebben és ugyanakkor biztonságosan is lehetne menni.
Nem kell okvetlenül konkrét típust mondanod, hanem azt, hogy milyen stílusú vitorlást választanál! Maradne-e a hosszúkíles konstrukció?
Mindenképp azt szeretném, hogy a kormányom védett legyen, tehát legalább egy szkegen függesztett kormánya legyen. Ha egy konkrét típust is kell mondanom, akkor azt a svéd Najad 380-ast választanám, amilyennel Joanne Socrates vitorlázott. 2019-ben 77 évesen ő lett a legöregebb földkerülő vitorlázónő. De egy Najad árából legalább két olyan hajót lehet venni, mint amilyenek a Golden Globe Race-en mennek.

A Nereida, Joanne Socrates Najad 380-asa, amellyel 77 évesen lett a legidősebb földkerülő vitorlázónő. Nem hosszúkíles hajó, szkeggel védett kormánnyal
A Golden Globe Race-en mindegyik hajó hagyományos stílusú, hosszúkíles, vagyis a kormány a tőkesúly hátsó élén van, mint például a tradicionális balatoni hajókon is.
A hosszú tőkesúlynak nyilvánvalóan van egy természetes iránystabilitása, ami szólóvitorlázónak és hosszú úton nagyon fontos tulajdonság. Emellett kisebb merülésű hajók, ami gyakran hasznos, például ha valaki a csendes-óceáni szigetvilágba menne.
Amit érdekes módon nem szoktak figyelembe venni, hogy zátonyra futáskor keletkezhet nagy baj a hosszúkíles hajóval. Itt a Golden Globe Race-en Guy DeBoer mázlista volt, mert valahogy oldalt sodródott fel a zátonyra és a hajója simán lefeküdt, nem sérült meg komolyan. Ha egy hosszúkíles hajó szemből „felüt” a zátonyra, keletkezhet olyan sérülés, amihez nem férsz hozzá, nem tudod sehogy eltömíteni. Láttam egy-két ilyen hajót, amelyik nem felfutott egy zátonyra, hanem megütött egy sziklát és pár órán belül elsüllyedt. A vitorlázója egyedül nem tudott mit csinálni. Ha többen vannak a fedélzeten, esetleg alá tudnak húzni egy lékponyvát…

Guy deBoer hajója a zátonyon – Fotó: Felix Montenegro Pujales és Osvaldo Martinez
Amikor a Puffint (Tradewind 35-ös, amely Ian-Herbert Jones révén most is versenyez) készítettem fel a Golden Globe Race-re, akkor gyakorlatilag feltettem rá a tőkesúly környékén legalább nyolc extra réteget. Leszedtem a gélréteget és kompletten újralamináltam a testet. Feljöttem a vízvonalig három-négy réteggel, sőt, egészen a fedélzetig. A tőkesúlynál nyolc réteget tettem fel és különösen az első részére, hogy ha rárohanok valamire, akkor minél jobban bírja.
Magyarul egy hosszúkíles hajó, védett kormánnyal, kisebb merüléssel, jó iránytartással nagy előny, ha föld körül és óceánokon vitorlázom?
Így van! Tagadhatatlanul jobb a mozgása. Sokkal komfortosabb, harmonikusabb. Jobb az iránytartása, ami óriási előny, ha szélkormányt használsz, és persze kisebb a merülés.
Modernebb hajó előnye az lehet, hogy gyorsabb, és mivel az internetről a nyílt óceánon is elérhetőek az időjárás-előrejelzések, ezért legalább egy hétre előre látva szatelitnavigációt és útvonaltervezőt használva biztonságos útvonalat választhatsz, elkerülve az alacsonnyomású-rendszerek veszélyes területeit?
Pontosan. Úgy érzem, hogy valahol kiegyenlítődnek az előnyök-hátrányok. A hagyományos hajók – én úgy érzem – sokkal viharállóbak.
Viszont többet is találkozol viharral!
Így van. Sokkal jobban ki vagy szolgáltatva az időjárás változásainak, és a hajódra vagy utalva. A sebesség és az információ nyilvánvalóan előny.

Kopár István a Puffin Tradewind 35-össel a 2018-19-es Golden Globe Race-en – Fotó: Christophe Favreaux / PPL
István, szerinted ki megy igazán gyors hajóval a mostani mezőnyben? Nyilván a Golden Globe Race feltételeinek megfelelően, vagyis 1988 előtt épített vagy tervezett 32-36 lábas vitorlások jellemzőinek figyelembe vételével.
Szerintem egyértelmű, hogy a dél-afrikai lány, Kirsten hajója a Cape George 36 a leggyorsabb. Mindenben, vitorlafelületben, vízvonalhosszaban és minden adatában a legtöbbre hivatott az a hajó.. Nagy híve vagyok a kutter vitorlázatnak, amiből délen a staysailt nagyszerűen lehet használni. Nekem egyértelműen a favorit az ő hajója.
Az az igazság, hogy annak idején a 2018-as verseny előtt mi annyira beszűkültünk Európára, ott kerestük a megfelelő hajót. Én (itt kihagytam egy önostorozó jelzőt) viszont az USÁ-ban megtaláltam az egyetlen elérhető Tradewind 35-öst, holott sokkal könnyebb lett volna Washington államban egy Cape George-hoz jutni. Kirsten is ott vette.

Kirsten Neuschafer Cape George 36-osa a Minnehaha
A Cape George hajókkal is az a helyzet, mint a Tradewinddel, hogy egy nagyon jó hajóépítő készítette őket, de sokat adott el csak testet, amit aztán a tulajok fejeztek be. Tehát nagy a különbség az egyes hajók között a kivitel minőségében. Erre nagyon kell figyelni. De a paraméterei nagyon jók. Gyors és ugyanakkor tengerálló is. Nekem egyértelműen a slágerhajó a Cape George 36.
Erről Kirsten Neuschafer nagyon rokonszenvesen nyilatkozott Lanzarote-nál, ahol ötödikként haladt át. Amikor Don kérdezte, hogy elégedett-e a hajóval, akkor Kirsten azt mondta, hogy az nagyszerű és a hajó maga meg is nyerné a versenyt, ha ő nem lenne a fedélzeten…
Nagyon jól szerepel a Biscay 36-os is. Nem csak Simon Curwen szlúpja, de még az osztrák srácnál is, holott az egy kétárbócos ketch. Simon nagyszerűen megy és nagyon szimpatikus pali. Lehetett látni rajta a lanzarote-i megállóban, hogy élvezi a menetet.
Emellett szerintem Guy DeBoer választott jól hajót. Az a Tashiba, amikor éppen Guy nem aludt, nagyon ment. (Ennek a mondatnak kis felhangot ad, hogy DeBoer a lanzarote-i médiamegálló után tovább menve elaludt és zátonyra futott…) Az is egy meglepően gyors hajó.
Azt is tudtuk, hogy a Jeremy Bagshaw 32 lábas hajója (OE32) gyors. Ugyanez a darab négy éve is már nagyon ment Are Wiig alatt. Ahhoz képest, hogy ez a legkisebb hajó!
Az eddig felsoroltak mellett még az ír Pat Lawless hajója a Saltram Saga 36-os nagyon kiegyensúlyozott darab. Pat jól is érzi magát rajta. Láttad, hogy a Pat ilyeneket csinál, hogy fest menet közben? Nem akartam elhinni, hogy milyen gyors. szerintem nagyon jó lesz a déli óceánon, mert igen stabil is. (Nem jutott el odáig.)

Pat Lawless Saltram Saga 36-osa Lanzarote-nál – Fotó: JJ/ GGR2022
És persze gyors Tapio Lehtinen hajója a Gaia 36 is, bár annak tengerállósága iránt vannak kétségeim. A négy évvel ezelőtti elkagylósodott fenekű menete után nagyon alaposan felkészítette a csapata, de nem tetszik minden újításuk. Teljesen új árbóca van és annyira túlméretezte a kötélzetet, plusz beszerelt furlingeket, hogy óriási súlyt rakott fel a magasba. Kicsit aggasztó. (Időközben Lehtinen elsüllyedt…)
A Gale Force 34-es, amivel Elliott Smith megy, az sem lenne lassú. De a srácért nagyon aggódom, hogy bírja majd, mert eléggé buherált a hajója. Borzasztó kezdetleges megoldások vannak nála. Ráadásul szinte nincs szólóvitorlás gyakorlata.
Korábbi cikkünkben szerepelt egy táblázat, amely a mezőny hat típusának tulajdonságait hasonlítja össze (A Golden Globe Race 2022 versenyen 11-féle hajótípussal indultak el résztvevők). A táblázat adatai a háromszoros földkerülő magyar vitorlázó szavait igazolják. Például a Tradewind 35 esetében a testsebességen túl minden más adat mutatja, hogy az a típus lomhább, mint a mezőnyben legjobbaknak tartottak, amiért a valós átlagsebessége még gyengébb lehet a jobb típusokhoz képest.

A következő részekben Kopár Istvánt megkérdezem még sok fontos részletről. A rudazaton, a vitorlázaton és benne különleges vitorlákon túl lesz szó úszóképességről, a nyílászárókról, a sottrendszerről, mentőtutaj elhelyezésről, biztonsági kérdésekről, szélkormányokról, és nem utolsó sorban a borulásról vagy a „heave to”, a veszteglés hasznosságáról, egyáltalán a túlélésről is.
Ruji
Ifjabb Kopár István 1953-ban született. Balatonalmádiban a MAHART SC. akkori vitorlás telepén tanulta az alapokat, majd tengerészként járta be a világot magyar kereskedelmi hajókon. 1990-91-ben Salammbo nevű Balaton 31-esével első magyarként kezdett szóló földkerülésbe. A később rajtoló, többszakaszos BOC Challange szólóvitorlás versenyen résztvevő Fa Nándor előbb érkezett vissza Európába, mint István a kisebb és lassabb hajójával, de így is Kopár István az, aki a magyarok közül elsőként vitorlázta körül a földet egyedül és egy kikötéssel. Magyar lobogó alatt elsőként indult transzatlanti versenyen (America 500 – Colombus Race 1992-ben), majd 1995-ben – szintén egyedül vitorlázva – kelet felől nyugatra haladva (a nehéz irányban) kerülte a Jóreménység-fokot. Elsőként ő szervezett földkerülő magyar vitorlás csapatot, és 1996-97-ben győzelemre is vezette a MOL-Hungária 1100 nevű 55 lábas hajót. 2018-ban a Golden Globe Race tradicionális földkerülő versenyen tizennyolc induló közül 4. helyen ért célba a Puffin nevű Tradewind 36-os vitorlásával.
Kopár István honlapja: koparsailing.com
Kövesd Instagram oldalunk a legfrissebb fotós tartalmakért!
Error: No feed found.
Please go to the Instagram Feed settings page to create a feed.