Vitorlázás
Vendée Globe 2024-25 – Túl a negyedik héten – Előrejelzések színvonala, a kockáztatás mértéke és egyéb finomságok
Sebastien Simon jobb oldali szárnya letörött
Először a legfrisebb hírről, a verseny negyedik hetének végén történt hajósérülésről: vasárnap hajnalban a második helyen vitorlázó Groupe Dubreuil jobb oldali szárnya, foilja, Dali-bajsza letört. Vagyis a címképünkön látható fotó jelenleg nem készülhetne el a hajóról.
Sebastien Simon éppen aludt, és arra ébredt, hogy a hajója lefetreng, vagyis egy hullámon felborul, és az oldalán vergődik. Elvégezte a szükséges tennivalókat, ráengedett a nagyvitorla behúzóra, talpra állította, majd útnak indította a hatvanlábast, de az furcsán viselkedett, amiből azonnal rájött, hogy már nincs szárnya a jobb oldalon.
Sebastien Simon négy évvel ezelőtt a 2020-21-es Vendée Globe-ról a verseny 25. napján Fokváros magasságábán hasonló okból kényszerült kiállni. A két eset között alapvető különbség, hogy akkor a hajójának az uszonyháza is megsérült, vagyis olyan szerkezeti kárt szenvedett, ami lehetetlenné tette a további versenyzést, azonnal kikötőbe kellett mennie. Ezúttal „csak” az uszony tört le tőböl.
2016-ban Thomsonnak a Kergülen-szigeteknél már nem volt jobb oldali szárnya, mégis szorosan a második helyen célba ért
A sérülése hasonló ahhoz, mint ami 2016-ban Alex Thomsont érte. Akkor az Indiai-óceánra érve a brit vitorlázó az élen haladt, addig ő volt a leggyorsabb. Miután elvesztette az egyik szárnyát, végig hajtotta a földkerülőt úgy, hogy csak az egyik csapáson tudott teljes tempót menni. Így is szorongatta a később győztes Armel Le Cléac’h-t, és mindössze 13 óra hátránnyal ért célba a második helyen.
Most Sébastien Simon is abban reménykedik, hogy az előnye révén a mezőny java előtt maradhat. A sebességvesztése balcsapásos éles menetben lesz a legnagyobb, amikor oldalra billentett tőkesúllyal kell vitorláznia, ám az oldalcsúszás ellen csak a hajótest formája, a kormánya és valamelyest a tőkesúlya hathat, de nem segítheti az irány tartását a vízben a szélalatti oldalon dolgozó foil támasztó ereje. Természetesen bővebb, félszeles-raumos irányokba is hiányozni fog ugyanez, persze kisebb mértékben.
Charlie Dalin kockáztatott és sokat nyert
A MACIF Santé Prévoyance „parancsnoki állása”, navigációs műszerei és munkapadja Charlie Dalinnel a kávédarálónál – Fotó: Ronan Gladu / Disobey / Macif
Pontosabban Charlie Dalin és Sébastien Simon kockáztatott, és mindketten nyertek. Egy hete már tisztán látszott, hogy az éllovasokat, az elől haladó leggyorsabb foilereket egy a Kergülen-szigetek magasságában kialakuló ciklon, alacsonnyomású időjárási rendszer várja, akár 50-60 csomós szelekkel a veszélyesebb részein. A versenyzőknek azt kellett eldönteniük, hogy észak felé, hosszabb útvonalra kitérve, a rendszer északi oldalán, a középpontól és az annak közelében fújó legkeményebb szelektől távol maradva biztonságosabb körülmények között mennek kelet felé. Vagy bevállalva a legkeményebb szelek, és a durva hullámzás esélyét a rövid úton nyernek távolságot az óvatosabbakkal szemben.
Az a lehetőség, hogy a ciklont délről kerüljék nyilván szóba sem jöhetett, hiszen azt az utat elzárta a versenyzők számára déli tiltást jelentő virtuális jéghatár. Ráadásul a ciklon déli oldalán szembe fúj a szél, és 30-40 csomóban krajcolni vagy élesen a szél felé préselni nem az IMOCA hajóknak való.
Az élen Dalin és Simon vállalva a legkeményebb szelek veszélyét a többiekhez képest délen maradtak, míg az őket akkor még szorosan üldöző Richomme, Ruyant, Lunven, Beyou, Goodchild, és kicsit hátrébb Bestaven vagy Meilhat kitértek északra.
A címvédő Yannick Bestaven (Maitre Coq V.) új generációs foilerével csak a 8-9. helyen vitorlázik 950 mérfölddel Dalin mögött
Dalin és Simon választása igazolódott. Kemény napjaik voltak, de a rövidebb úton az előnyük többszáz mérföldesre nőtt. A szelük ugyan olykor jóval 40 csomó fölé erősödött, de mire a verseny oldalán látható nyomkövető térképen előre léptethető előrejelzésben ígért nagy erősödés elérhette volna őket, addigra a velük együtt keletre haladó ciklon ereje gyengült. Dalin eküözben még Simontól is ellépett vagy kétszáz mérfölddel, Richomme-tól pedig további háromszázat távolodott. Északon a többiek ugyanis nem csak hosszabb úton vitorláztak ( a kétdimenziós térképen a különbség nem látványos, de a Föld gömb formájában gondolkodva érthetőbb hogy délebbre mennyivel rövidebb az út), de hamarabb kiértek az erős szélből, és egy magasnyomású rendszer déli oldalán lelassultak. Ekkor úgy tűnt, hogy Dalin akár végképp megléphet, hiszen még mindig ugyanazzal az egyébként gyengülő ciklonnal haladva növelte az előnyét. Az elszakadás, az egy időjárási rendszerrel előrébb kerülése végül nem sikerült, de ez egy másik történet.
Az is érdekes, hogy igazán kemény időbe nem az élmezőny, hanem hátrébb, Fokváros és a Kergülen-szigetek között a mezőny derékhadát képező versenyzők kerültek. Ott ráadásul az Aghulas-áramlatnak a hullámzásra gyakorolt változó hatása is komoly nehezítő tényező.
A fentiek elgondolkoztatóak a versenyzők által elérhető időjárás-előrejelzések pontosságát tekintve.
Előrejelzések minősége
Az időjárás-előrejelzések pontossága a számítástechnika fejlődésével arányosan egyre javul. Különösen nyílt területeken, mint az óceánok. Egykor nekem egy beszélgetésünkkor a néhai Visy Károly meteorológus mondta bő tizenöt éve, hogy tulajdonképpen négyzetméterre vetítve is percre pontosan kiszámítható lenne az időjárás, éppen csak még nincsenek olyan gyors számítógépek, amelyek a mért adatokból kellő gyorsasággal – értsd az esemény megtörténte előtt – kiszámítanák azt, hogy pontosan mi történik majd.
Ám az is biztos, hogy a legjobb francia versenyzők nem a hétköznapi úton elérhető előrejelzéseket használják. Már a Vendée Globe kezdetekor, amikor Fa Nándi először versenyzett, akkor is tudott volt, hogy a francia meteorológia pontosabb adatokkal szolgál nekik a déli vízeken. Az Antarktiszon éppen a franciáknak van a legkiterjedtebb mérőhálózatuk, így ők tudják a legpontosabb előrejelzést kiszámítani a déli tengerekre. Azokat az adatokat, amikből ők számolnak, nem kapja meg a Windy, a Predict Wind és mások…
A következő ábrán az előrejelzett szél, pontosabban a szélerősödéseket is ábrázoló térképen láthatóak a hajók december 5-i pozíciói. Vagyis a térkép az általunk a honlapon is látható általánosan elérhető előrejelzést mutatja. Dalin és Simon eszerint ott vitorláztak, ahol a legveszélyesebb az időjárás. Egy ciklon középpontjában nem erős a szél, de annak közelében haladni, sőt életben maradni is komoly mutatvány, mert a központban már gyenge szél iránya instabil, a sok irányból érkező hullámok pedig a hajót összezúzók. Ha valaki tudatosan ennek a területnek akár csak a peremére hajózik, ahol viszont a szél a legerősebb, és a hullámzás is durva, akkor ő vagy elvetemült hazárdjátékos, vagy pontosabb előrejelzés birtokában vitorlázik, és bízhat abban, hogy nem kerül akkora veszélybe, mint ahogy, azt egy kívülálló, a neki jutó ismeretek fényében várná.
Ezt mutatta az előrejelzés a szélerősödéseket illetően a verseny honlapján, de nem ez valósult meg, kivéve azt, hogy Dalin és Simon milyen közel mentek a ciklon magjához, míg a csoportjukból a többi hajó kitért északabbra…
Nem hinném, hogy egy olyan profi „biorobot” vitorlázó, mint Charlie Dalin, az IMOCA osztály jelenlegi legjobbja ész nélkül kockáztatna, pláne az élen vitorlázva.
A földkerülő versenyvitorlázás és egyébként az óceáni szólóvitorlázás évtizedek óta „francia műfaj”, és az egyeduralmukat ritkán fenyegetik az amúgy másféle vitorlás versenyzésben sikeres nemzetek vitorlázói. Ez sok apró tényezőből áll össze. Nyilván főszereplő a franciák vitorlás sportjának felépítése, amely fókuszál a szólóvitorlás műfajra, és sok, remek szólóvitorlázót nevel. Ám, egyéb tényezők is megtámogatják ezt az egyeduralmat, az IMOCA szabályok alakításától például az déli óceánokra érvényes pontosabb előrejelzésekig sok minden.
Az Aghulas-áramlat és tengerjárás hatása az Indiai-óceánon
Nem véletlen, hogy a leggyorsabbak a 24 órás sebességrekordokat az Atlanti-óceánon , leginkább a passzát zónákban futják. Az Indiai-óceánra érve nagyon más világba kerülnek, és ennek nem csak a lehűlő levegő, vagy a kelet felé vágtázó időjárási rendszerek az okai. Hajózás biztonsági szempontból is meghatározó az Aghulas-áramlat hatása.
A Mozambik partjaitól induló, Afrika keleti oldalán délnyugat felé áramló tenger a Jóreménység-foktól délre kuszán keletre fordul, és még két-háromezer mérföldön át, még a Kergülen-szigetek vonalán túl is érezteti hatását (lásd a következő két képből az alsón!). Az áramlatban 2-4 csomós tempóval folyik a víz, de nem egyenesen keletre, hanem tekergő irányú mozgással kavarja a vizet, és ettől rendre változó hatást gyakorol a hullámokra. Megesik, hogy az átlagosan lankás, ám akár 7-10 méter magasra növekedő óceáni „swell”-t egyes szakaszokon a szél irányára merőleges irányba, vagy éppen szembefordulva alakítja hirtelen sokkal meredekebbé és rövidebb hullámosszra, a váratlanul érkező kereszthullámzásról nem is szólva. Így hát az Indiai-óceánon más biztonsági szempontok, másfajta vitorlázás szükséges, és ott mindenképpen harcosabb, keményebb világ jellemző.
A hullámokat jelző felső térképen a legvilágosabb részeken 6-8 méter magasak a hullámok Az alsó képen pedig a sötétebb részeken erősebb a tenger áramlása.
Ezeken a vizeken 15 és 30 csomó közötti sebességekkel száguldva, benn a karbontestű hajó zárt tereiben élve hajtani, a változó körülményekhez igazodni még annak is hatalmas lelki terhelés, akit esetleg nem jellemzően elkerülnek a kisebb-nagyobb technikai nehézségek.
Dalin elszakadása még kétséges
Bár Charlie Dalin a fenyegetőnek ígért ciklon egyéni megvitorlázásával a rövidebb útvonalon maradva jelentős előnyre tett szert, végül nem sikerült egy időjárási rendszerrel a többiek elé kerülni, ami az elszakadás biztos módja lett volna. Egy-másfél napra a tranzíciós zónába kerülve lelassult, így északról Yoann Richomme és Thomas Ruyant vezetésével gyorsan zárkóznak fel rá az üldözők. Ez egyelőre, a verseny 30. napján csak annyit jelent, hogy az ötszáz mérföldes előnye lefeleződött. Hétfő délután a 31. napba lépve ő is megindult, és várhatóan az élcsoport a jéghatár közelében végig gyorsvonatozhatja az ausztrál szakaszt Tazmániáig, vagy Új-Zélandig. Pár nap múlva ott érik el a következő, a középpontjával a jéghatár alatt keletre görgő ciklont, ahol újra oszthatják a lapokat. Felteszem Dalinnek akkor is lesz egy Joker a kézelőjében…
A mezőny java – izgalmas sorsok és teljesítmények
Az élmezőnyben vágtató harmadik generációs foilerek, az első kilenc hajó mögött immár jelentős lemaradással kisebb csoportokra szakadozva vitorlázik a mezőny.
Az egyik esélyesnek tartott, ám most 1300 mérföldes hátrányban lévő Boris Herrmannt nem hiszem, hogy különösebben boldogítaná a körülötte vitorlázó hölgyek Mettraux, Davies és Cremer társasága, amíg ezt a 10-13. helyen teszik.
Sam Davies az Initiatives Coer „tornyában”. A Sam Manuard tervezésű hajó karbonteste Kápolnásnyéken a Pauger műhelyben épült – Fotó: Yann Riou / polaRYSE
Néhány, az előző Vendée Globe-on még egyenesuszonyos hajóval feltűnően jó teljesítményt nyújtott tehetséges versenyző már messze leszakadt az élbolytól. Damien Seguin messze északon próbál valamilyen trükkel előre kerülni (onnan nem fog), de Benjamin Dutreux és Romain Attanassio sem fog beleszólni a hozzájuk képest kétezer mérfölddel előrébb vitorlázók játékába.
Ismét, ezen a Vendée Globe-on is lenyűgözően jól vitorlázik Pip Hare, aki ráadásul kiváló híranyagokkal szórakoztatja a versenyt követőket, így az egyik legnépszerűbb Vendée Globe versenyző a világon. Az előző Vendée Globe után könyvet is írt, amelyből részleteket megismerve azt hiszem érdemes lenne elolvasni.
Pip Hare megjavította a tőkesúly billentő hidraulika reléjét. Boldogan újságolta, hogy eddig azt sem tudta, hogy mi az a relé… – Fotó: Mark Lloyd
2500 méröldnyire Dalintől a 18. helyen vezeti az egyensuszonyos, hagyományos hajók mezőnyét a verseny doyenje Jean király, klak-klak Jean Le Cam. A 37. helyen pedig a kínai Xu 3900 mérföldes hátránnyal csak most ért az India-óceánra.
Weöres Szabolcs – magány, időlimit, és tempókényszer
Amint az várható volt Szabi hátránya még Xuhoz képest is növekedett az elmúlt héten, hiszen neki a megerősödött Szent Ilona magasnyomású rendszer miatt messzebbre ki kellett térni nyugat felé, mint korábban a többieknek. Végül nem kerülte ki teljesen a gyengeszeles zónát, az utat rövidítendő belevitorlázott, amivel tovább nőtt a hátránya. Ugyanakkor az előrejelzéseket nézve ez még bizonyulhat hasznos húzásnak, mert jelenleg egy olyan szélsávba érkezett két magasnyomású rendszer között, amely a Jóreménység-fok felé segíti. Majd a helyzet alakulása dönti el, hogy ez jó választás volt-e, vagy még nyugatabbra menve találhatott volna gyorsabb útvonalat az Indiai-óceán felé.
A kényszerű megállása és vitorlajavítása, plusz az Atlanti-óceánon ezután számára a többieknél olykor kedvezőtlenebbül alakuló időjárási helyzet után a hátránya még az utolsó előttihez képest is 1600 mérföld. Ennek sokféle következményével kell számolnia a továbbiakban.
Weöres Szabira lenn délen hosszú magányos harc vár – Fotó: Irina Gracseva
A versenyt elemző anyagokban őt általában meg sem említik – bár nem is kényezteti a médiát fotókkal vagy videók küldésével -, ám ennél súlyosabb magányt jelent az, hogy ha bármilyen baj éri, akár csak olyan műszaki hiba, aminek megoldásához külső segítségre lenne szüksége, csak önmagára számíthat. Nincs a közelében versenyzőtárs, aki az útjáról kitérve segíthessen, és most a déli vizeken többnyire nagyon messze lesz mindenféle parti segítség lehetőségétől is.
A verseny szempontjából az is fontos tudnivaló, hogy ez az első Vendée Globe, amelyen a rendezők nem csak az indulószámot korlátozták, de időlimitet is megadtak a versenyutasításban. Aki március 7-én reggel 8 óra után érkezik a Les Sables d’Olonne kikötője elé kijelölt célvonalra, azt a kiálltakkal azonosan DNF-fel értékelik a listán.
Ez utóbbi ugyan tempóra sarkallhatja, mégis elsősorban a biztonságos földkerülés teljesítésére kell figyelnie. Igen ám, viszont sokak számára talán meglepő módon egy IMOCA 60-assal nem a nagyon lecsökkentett vitorlafelületek, és az éles versenyzésnél megfontoltabb menet a jó eszköz a biztonsághoz, hanem éppen a tempó.
Erről, és sok másról, például az automata kormányokról, a zárt kabinból vitorlázásról lesz szó a következő cikkben…
Ruji
Vendée Globe nyomkövetős térkép és sorrend a verseny honlapján ITT elérhető
Kapcsolódó cikkeink
Vitorlázás
IMOCA 60 – Clarisse Cremer esete – vajon diszkrimináció-e?
Clarisse támogatója a Banque Populaire kiszált a versenyzőnő mögül kockázatosnak ítélve a 2024-es Vendée Globe rajtjog megszerzését
Vitorlázás
