Vitorlázás
Golden Globe Race 2022-23 – Tönkrement az élen vitorlázó Simon Curwen szélkormánya
Nincs nála tartalék alkatrész!
A Golden Globe Race tradicionális, kikötés nélküli szóló földkerülő verseny 146. napján az élen vitorlázó Simon Curwen hajóján tönkrement a szélkormány. A brit vitorlázó január 27-én 18 óra 15 perckor (UTC) értesítette a versenyt irányító Don McIntyre-t a történtekről.
1200 mérföldre északnyugatra Cape Horn-tól 40 csomós szélben, hatméteres hullámok között vitorlázott, amikor hajója a Clara nevű Biscay 36-os egy hullámon nagyot zuhant. A helyzet nem volt veszélyes, a Clara nem vontatott fékezőhorgonyt, mondhatni kényelmesen vitorlázott. A hullámvölgybe csapódás megrázkódtatásától elnyíródott a szélkormány széllapátját tartó acéltengely. Az alkatrész pótolhatatlan.
KIEGÉSZÍTÉS: Simon Curwen két nappal később január 29-én küldött üzenete szerint a hajó fel is borult, az árbóccsúcs vizet ért. Az eset akkor történt, amikor ő benn aludt a kabinban. Nem tudja, hogy a zuhanáskor elvesztette-e az eszméletét. Sérülés keletkezett a rudazatán is, de pontosan nem közölte, hogy milyen mértékű. Ezen kívül még a kabinlejáró feletti védőponyva, a dodger szakad el. Simon egyelőre sokat vitorlázik lekötött kormánnyal és még eldönti, hogy kikössön-e Ushantban, vagy folytassa az útját a célig szélkormány nélkül. Annak idején, az első szólóvitorlás földkerülés idején Robin-Knox Johnstone Suhailijén sem volt szélkormány.
Simon Curwen jól van, semmi más nem sérült a hajóban, de szélkormány nélkül nem lehet versenyképes. Egyelőre bő 1200 tengeri mérfölddel jár a második helyezett Abhilash Tomy és a harmadik Kirsten Neuschäfer előtt. Simon most viharfokkal és lekötött kormánnyal a lehetőségeit mérlegelve vitorlázik tovább a Horn-fok felé. A ciklon már előtte jár, a szél már csak huszoncsomós és a hullámzás is mérséklődik.
Curwen “Howdens” szélkormányának meghibásodás 1200 mérfölddel a Horn-foktól nyugatra történt. Kép a GGR rendezőségtől
Simon Curwen azt is jelezte a rendezőségnek, hogy nincs nála tartalék alkatrész. Állítólag súlymegtakarítás miatt nem vitt magával! Ha ez igaz, az teljesen érthetetlen. Egy ilyen szélkormány nem olcsó mulatság. Ha anyagi ok miatt nincs tartaléka az érthető. De ha vihetett volna magával, de súlymegtakarítás miatt nem tette, az már kevésbé.
Ezek a Golden Globe Race-en használatos 1988 előtt tervezett hosszúkíles vitorlások nem ultrakönnyű versenyhajók, hanem azokhoz képest kifejezetten lassú és nehéz túravitorlások, úgynevezett bluewater cruiserek, vagyis óceáni menetekre való hajók. Nyilván minden súlymegtakarítás versenyelőnyt jelent, még ilyen nehéz járművek esetében is, de egy ilyen nehéz hajó esetén az efféle súlycsökkentés nyeresége mérhetetlenül elenyésző. Viszont ha van olyan szerelvény egy ilyen hajón, ami a szólóvitorlázó versenyzéséhez létfontosságú, akkor az a szélkormány. Ahhoz mindenképpen kell tartalék alkatrész, hiszen az különlegesen nagy terhelésnek kitett nélkülözhetetlenül fontos eleme a hajónak.
Egyedül az óceánon szélkormány nélkül
Lehet szélkormány nélkül is vitorlázni, de a hajósnak vagy magának kell a kormányoznia, vagy például pihenéskor “heave to” állásban vesztegelni. Szerencsés esetben, egyenletes erővel és megfelelő irányból fújó ideális szélben, átlagos hullámzásban, például a passzátövezetben egy ilyen jó iránytartású, hosszú tőkesúlyos hajó a vitorlákkal kiegyensúlyozható. Ám mindezek csak az előre jutáshoz elegendőek, nem a hatékony versenyzéshez. A dolog hosszú távon kifejezetten veszélyes is lehet, hiszen a sok kormányzással túlterhelt versenyző kimerülten könnyen hozhat rossz, akár balesethez vezető döntéseket. Arról nem is szólva, hogy egy ilyen hajón rengeteg az apró tennivaló, folyamatosan szükséges a javítgatás. Ezekre nem marad elegendő idő, ami újabb meghibásodásokhoz vezet, ezért szintén komoly veszélyforrrásnak tekinthető.
Amennyiben Simon szélkormányának kijavítása menet közben, külső segítség vagy alkatrész nélkül nem megoldható, akkor csak arra lesz lehetősége, hogy valahol Chilében vagy Argentínában megálljon és egy újonnan kapott alkatrésszel rendbe hozza a hajóját. Ám ez azt is jelenti, hogy csak a Chichester-osztályban folytathatja a menetét.
Videó: Animációs magyarázat a szélkormány működéséről és alaptípusairól (angolul)
Kopár Istvánnal még nem beszéltem Simon Curwen balesetéről, de tudom, hogy már eddig is csodálkozott egyik-másik versenyzőn, hogy mennyire felkészületlenül vagy legalábbis a várhatóan, sőt elkerülhetetlenül felmerülő hibák kijavítására képtelenül vágtak neki a földkerülő távnak. Ismert, hogy István a 2018-19-es versenyen a legtöbbet a szélkormányával veszkődött szinte a rajttól a célig. Rengeteg fáradozással és még több leleményességgel tudta valamennyire működőképes állapotban tartani a szélkormányát.
A mostani versenyen elrajtoltak esetében a felkészületlenséghez vagy érthetetlen önfejűséghez tartozik az is, hogy számos hajón jelentkezett a fenék kagylósodásának gondja. Holott a legutóbbi verseny nem csak arról szolgált erős tanúbizonysággal, – például Tapio Lehtinen vergődése révén – hogy ez mekkora féket jelent, az előrejutást csaknem lehetetlenné téve, de például a győztes Van den Heede nem csinált titkot abból, hogy milyen módon, milyen anyaggal és felhordott rétegekkel védte meg a hajója fenekét.
Ha valamiről az előző földkerülő alapján nyilvánvalóan tudható a jó megoldás, akkor miért nem alkalmazza azt mindenki? Illetve a legsérülékenyebbnek bizonyult szerelvények javításához miért nincs a hajóban tartalék alkatrész vagy a javításhoz felhasználható anyag?
A Golden Globe Race-en összességében a 16 elrajtolt szólóvitorlázó közül a Csendes-óceánon már csak 5 van versenyben.
Ruji
A Golden Globe Race nyomkövetős térképe
Kapcsolódó cikkeink
Vitorlázás
Kopár István célba ért!
Negyedikként futott be a tradicionális feltételekkel szervezett szólóvitorlás földkerülő Golden Globe Race-en - A cikk a befutó utáni sajtótájékoztatóval bővítve lett!
Vitorlázás
