A földkerülő verseny a Vendée Globe bajnok Francois Gabartot már a jövő szelei inspirálják, nem kisebb célt tűzött ki mint, hogy jobbá tegye a bolygó vízi közlekedését és a high-tech versenyvitorlázás innovációit alkalmazza a mindennapi életben. Ez lett a Mer Concept és megszületett az első elektromos katamaránjuk, ami szárnyakon repül a víz felett.

Cél a fenntarthatóbb vízi mobilitás fejlesztése és a versenyvitorlázásból származó kutatási eredmények alkalmazása a hétköznapokban.

A 2012-es Vendée Globe nyertes Gabart nem csak tervez, meg is valósította az elképzelésüket és szárnyas, elektromos hajtású katamarán-motorcsónakot próbáltak ki nemrég első tesztmeneteken. A próbán a hajó kiválóan működött, a tökeletesítés és a sorozatgyártásra felkészítés zajlik és várhatóan jönnek az újabb tesztelések is – új perspektívát kap a vízi közlekedés. De ez csak a kezdet, nézzük miken dolgozik még a Gabart fémjelezte francia hajótervező csapat a Mer Concept és partnereik!

Francois Gabart fotó Mer Concept

Sokszor felmerül a kérdés, hogy hol térül meg az a sok innováció amit beletesznek az élsportba?

Mire jó a Kékszalagon elöl rohanó, nagy katamaránok versengése? Arra, hogy a több, mint 600 elrajtoló vitorlást percek alatt lehagyják? Hogy pár felfuvalkodott ember öncélú bizonyítási vágyát kiszolgálják? Hogy újabb sirámokat lehessen hallgatni az éllovasok dominanciájáról a médiában?  Nem, a Kékszalag leggyorsabbjai, még ha nem is mindig tudatosan, de technológia versengésükkel  innovációkat hoznak létre, amik jobbá, hatékonyabbá és ezért újra meghatározóvá tehetik a hajózásban a szél felhasználását. Ebbe a tavi, folyami közlekedés fejlesztése és jövőképei is jelentős szerepet kaphatnak, még ha most nem is így gondolunk erre. 

A versenyvitorlások építésénél ma már szinte egyetlen és legfontosabb anyag a szénszál, a karbon, aminek az élettartamát még meghatározni se lehetett, több ezer év várhatóan. Ezzel együtt egy igen veszélyes szemétté válhat ez a nehezen, vagy egyáltalán nem lebomló anyag. A kifutott, vagy sérült hajókra, a karbon szemétre eddig az eltemetés volt a legjobb megoldás. Gabart csapata a kötőanyagok és gyanták megváltoztatásával, hatékonyabb és takarékosabb laminálásokon is dolgozik, ami egészen új perspektívát is adhat a rendkívül erős karbon jövőbeli felhasználásnak és újrahasznosításának.

A szárnyashajók már az 1800-as évek végén tervezőasztalra kerültek, de a szerencsésebb korosztályok még utazhattak a dunai, orosz fejlesztésű menetrendszerinti utasszállító szárnyasokkal is Budapest – Esztergom, vagy akár Bécs távolságban. Ma a szárnyak már közismertek a vitorlázásban, elképesztő áttörést jelentett a szénszálas szerkezetek megjelenése a sebességi hajózásban. Gabart csapatával a tömegközlekedésben alkalmazott megoldásokat kutatja és egy 200 fő szállítására alkalmas, elektromos meghajtású szárnyas komp megépítését már 2021 őszén bejelentették és meg is kezdték a kivitelezési munkákat. Az új kompnak 40 csomós (kb. 75 km/h) átlagsebességet kell tudnia és a szárnyakon repülve a víz felszínén, akár 40%-os energiatakarékosságot érhet majd el.

A Mer Concept tervezte elektromos-szárnyas komp 200 utast szállíthat 40 csomós átlagsebességgel

A Mer Concept tanulmányokat készít a bolygónk szeleinek meghatározó jellemzőiről és méréseket végeznek a széljárások alakulásáról és annak legjobb felhasználási lehetőségeiről. Hogy? Hát Gabart segítségével, aki a pályafutásának gyors felívelését is elődjeinek, mentorainak és egy nagyon sok szereplős tudományos és mérnöki háttérnek köszönheti. Ők a Vendée Globe megnyerése előtt beszkenelték már a bolygót és mindent meg akartak tudni a vízek és szelek, a fluidum mozgásáról és változásáról.

A tanulmányok részletesen taglalják a teherszállító hajók jelenlegi energiafelhasználását és a jövőben alkalmazható szélturbinák, kite-ok, szélpropellerek és további meghajtási módok hatékonyságát és a környezetkárosító hatások gyors csökkentését, a szállítás és közlekedés módjainak reformját. A tervezés pedig folytatódik a közeli jövőt érthetően vízionáló megoldások születnek látványrajzokon és már a hajóépítő műhelyekben is. Valóban teljesen megújítják – mivel meg kell újítani – a vízi közlekedést, a jelenlegi múltban ragadt állapotából. Az újfajta hajózás tervezése Wind-ship néven fut és több nemzetközileg is ismert francia cég és mérnöki vállalat alkot benne konzultációs szövetséget, nem kisebb támogatókkal, mint a Francia Állam és pl. Bretagne régió.

A francia VPLP egyik koncept tankere

A kutatások mellett François Gabart a Kresk 4 Oceans alapítványt is képviseli új trimaránjával, a tengerek műanyagszennyezése elleni küzdelem érdekében. A Kresk francia kozmetikai csoport és az SVR Lazartigue a földkerülő Ultime trimarán szponzora hozta létre ezt az alapítványt a Fondation de la Mer-rel együttműködve. A francia partokon gyűjtött műanyaghulladék újrahasznosítását oldják meg, ami a helyi kkv-kat is finanszírozza, hogy a következő három évben 500 tonnányi műanyag szemét helyi újrahasznosítási megoldásait hozzák létre és a plasztik hulladékból, fenntartható tárgyakat, eszközöket gyártsanak.

Az űr és űrkutatás is jó dolog, az biztos, hogy odafent tágasabb és csendesebb, mint az óceánok – ott is lehet hajózni. Nem véletlenül az etimológiai kapcsolat az űrhajózással, de a bolygónk energiaforrásainak pazarlása helyett a rendszerek újragondolása és a körülöttünk lévő lehetőségek okosabb használata, konkrétabb jövőképet és perspektívát nyújthat a következő genrációknak. Az űrben is fogunk hajózni, volt is már magyar űrhajósunk – de készülnek a napvitorla koncepciók is a napszél hasznosítására. A perspektívákat és a lehetőségeket a végtelenségig nyitja a hajózás – ez a rendkívül összetett, számos tudományt mozgósító és hihetetlen dinamikával fejlődő világ!

Kapcsolódó

Világrekord – szóló földkerülő vitorlázás 42 nap 16 óra Francois Gabart

November 4-én Francois Gabart elindult a MACIF nevű trimaránnal, hogy megdöntse Thomas Coville szóló Földkerülő rekordját.

Kapcsolódó

Drámai helycsere az élen: Francis Joyon nyerte a Route du Rhum-ot!

A 62 éves legendás szólóvitorlázó az utolsó mérföldeken előzte meg Francois Gabart-t.