Vitorlázás
Tizedszer is Wild Joe – Beszélgetés Józsa Mártonnal
Wild Joe nagykorú
A Reichel-Pugh tervezésű 60 lábas MiniMaxi 2002-ben épült Ausztráliában Bob Oatley részére és Wild Oats IX néven kezdett versenyezni. Oatley 2004-ben eladta és új tulajdonosai ekkor keresztelték át Wild Joe-ra majd 2010-ben került Józsa Márton révén európai vizekre.
A magyar csapat, amelynek magja a kezdetek óta együtt van, számos tengeri offshore versenyen indult az Adrián és a Földközi-tengeren. 2010 óta szinte állandó résztvevői a Rolex Middle Sea Race-nek.
archív kép 2011-ből a Wild Joe csapatról- Fotó: Dénes István
Az eredménylistákból kigyűjtve és összeadva a Wild Joe 2010 és 2021 közötti időszakban futott versenyidejeit Józsa Márton csapata összesen 26 napot, 21 órát és 42 percet vitorlázott a pályán, nem számítva a 2018-as menetet, amikor a Messinai-szorosnál a tőkesúly billentő hidraulika meghibásodása miatt fel kellett adniuk a versenyt. 2012-ben és 2017-ben nem indultak.
A hajót Józsa Mártonék folyamatosan fejlesztették, alakították. a legjelentősebb változtatás 2017-ben történt, amikor a Pauger Carbon műhelyben egy DSS, emelőszárny került a hajóba.
A Wild Joe 2017-ben beépített DSS-szárnya (Dynamic Stability System)
Ám ezzel együtt természetesen a hajó a spéci versenyhajók között az egyik legrégebbi darab. Születésekor, kora első billenthető kíles IRC versenyhajójaként nagy feltűnést keltett. Mára persze a hajótervezés fejlődése és nem utolsó sorban az IRC előnyszámítás folyamatos átalakulása miatt is nehéz feladat lépést tartani a nem pusztán modernebb, de gyakran jobb előnyszámokkal rendelkező ellenfelekkel. Ám a magyar csapat kitartóan, remekül helyt áll évről-évre, amivel nem kevés tiszteletet is kivívtak már az ellenfelek között.
Józsa Márton tizenkettedszer rajtolt a Middle Sea Race-en
Igen, azt számoltuk, hogy ez már a tizedik menete volt Wild Joe-nak ezen a versenyen. Én ezeken kívül korábban még kétszer indultam a Spirit of Pleasure-rel.
Hát ez most érdekes lett volna, a Pleasure-rel….
Józsa Márton egy régebbi versenyen – Fotó: Fehér Krisztián
Vele nem mentünk volna végig, az biztos! A tízből messze ez volt a legkeményebb Middle Sea Race. Ez látszott már az előrejelzésben és be is igazolódott. Nekünk szerencsénk is volt, mert voltak komoly zivatarok a közelünkben, ötvencsomós szelekkel, amelyeket sikerült elkerülnünk. Ennek örültünk, mert az nem a megvitorlázható kategória, ott már a túlélésről szól a játék.
A verseny előtt akadtak komoly műszaki problémáitok!
Igen, csütörtökön még nem sok esélyt adtam magunknak a (szombati) indulásra, mert a tőkesúly hidraulikában ki kellet szűrnünk, hogy a tizenvalahány szelepből melyik okozza a hibát. Ezt (Németh) Áronéknak sikerült megoldaniuk, de még ki is kellett javítani. Ezek annyira speciális darabok, hogy nem tartják raktáron a boltokban. Végül nagy szerencsénkre találtunk egy helyi hidraulikus céget, akik szétszedték a szelepet és megtisztogatták, alkalmas állapotba hozták. Pénteken kimentünk egy próbakörre és attól tettük függővé, hogy rajthoz álljunk-e. Ha százszázalékosan működik, akkor nekimegyünk, de abban a várható időjárásban egy bizonytalanul működő tőkesúly billentő rendszerrel elég kockázatos lett volna nekiindulni. A próba sikerült.
Gondjaink voltak még az elektromos csörlővel. Az egyik csütörtökön elromlott. De azzal is óriási szerencsénk volt, mert találtunk egy hajóelektronikust, aki egyébként már tizenhatszor indult a versenyen és átérezte a problémánkat. Nagyon jó fej volt, rugalmas. Pénteken reggel jött, hozzákezdett és megoldotta a problémát. Végül a csörlők is kibírták a versenyt, pedig kellett sottolni rendesen!
Itt a hajozas.hu-n Keló már részletesen elmesélte, hogy mi történt veletek ezen a 42. Rolex Middle Sea Race-en.
Jelenetek Gémesi Jóka felvételeiből a Wild Joe fedélzetérőlb a 42. Middle Sea Race-ről
Ezek persze nem a durván viharos részek… Olyankor Jókának is más gondja, dolga volt filmezés helyett
Te hogy értékeled a versenyzéseteket?
Szerintem hoztuk, ami tőlünk tellett. Nem végeztünk túl jó helyen. Ugye a csoportunkban a 14 hajóból 6-ak lettünk végül. Ez annak köszönhető, hogy a Stromboli és Trappani közötti hosszú hátszeles szakaszon leamortizáltuk a frakcionális Code Zérónkat (FRO), amivel normálisan tudtunk volna menni. Emiatt csökkentett üzemmódban kellett megtennünk azt a szakaszt. Kisebb vitorlára kellett váltanunk és azzal nagyon sokszor nem tudtunk olyan szögeken és sebességeken menni, mint amennyire kellett volna. Emellett a billenthető kílünk is az egyik oldalra lassan jött fel, ami megnehezíti a halzolásokat, tehát azoknak a számát is lehetőleg minimalizáltuk. Ebben a mezőnyben az nem igazán fér bele, hogy nem teljes gázzal nyomjuk végig.
Egyébként mondhatjuk azt, hogy ezen a Middle Sea Race-en a versenytaktika olykor teljesen háttérbe szorult a természettel és a hajóval folytatott küzdelemben?
Igen, úgy valahogy. Elől a nagy hajók egészen más körülmények között, végig jól kezelhető szelekben mentek. Nekik nem volt olyan gyenge szelük, mint nekünk Pantalleria után, na meg ennyi viharcellán sem kellett átküzdeniük magukat, mint a mezőny azon részének, ahol mi vitorláztunk.
Megfelelő szélben a DSS stabilizáló hatásával jelentősen megugrik a Wild Joe sebessége
Az eredmény értékeléséhez tartozik még a Wild Joe előnyszáma is. Az IRC előnyszámok kalkulációja évről-évre változik és az újabb hajók tervezésekor követik az ebben rejlő lehetőségeket. De a hajód közel húsz éve született, és az előnyszáma meglehetősen kedvezőtlen.
Hát, igen. Például a TP 52-esek teljesítményben szinte ugyanazt tudják már, mint Wild Joe, és az előnyszámuk sokkal jobb. (Pl. Wild Joe: 1,500, Paprec Recyclac TP52-es: 1,401) sőt, ezek az offshore menetekre tuningolt 52-esek, mint a Caro vagy a Paprec, akikkel küzdöttünk, néha megdöbbentő volt, hogy mit mentek! Krajcban sem tudtuk őket otthagyni, bőszélben meg ők voltak gyorsabbak.
Akkor is, amikor hatékonyan dolgozik a DSS?
Hátszélben nem jelentős az előnye, csak egy bizonyos szögtartományban fizet igazán a foil. Fújjon 15 csomónál erősebb szél 90-130 fokról. A TP 52-esek ráadásul szárnyak nélküli és fix kíles, vagyis könnyebben kezelhető hajók! És megdöbbentő módon a nekünk ideális éles szögeken is hasonló sebességet tudnak hozni, mint mi a szárnnyal! Nagyon sokat számít a formastabilitásuk, ami nekünk kevésbe van, mivel a Wild Joe egy keskeny hajó.
Lényegében ugyanaz a különbség, mint, ami a százlábas nagy Wild Oats XI. és a Comanche között fennáll? Ha gyengébb a szél és sok a krajc, akkor van csak esélye a Wild Oats-nak, minden másban a modern formájú, sokkal fiatalabb Comanche gyorsabb.
Azért a húsz év különbség a dizájnban megmutatkozik! Jövőre meg is próbálkozunk azzal, hogy adjanak egy kedvezményes előnyszámot a huszadik életévébe lépő hajónknak. Van ilyen! Ha egy hajó elér egy bizonyos kort, akkor elvileg kell adniuk valamiféle kedvezményt az előnyszámban.
És ha sikerülne eladni?
Akkor az 52 lábas kategóriában érdemes gondolkodni, azokkal nyernek sok offshore versenyt, ráadásul kezelhető méret és nagyon jól viselkedő hajók. Aztán, hogy DSS szárnnyal vagy anélkül, illetve rengeteg más szemponton akkor lesz érdemes gondolkodni, hogy ha majd odaérünk…
Ruji
A verseny honlapja: https://rolexmiddlesearace.com
Nyomkövetés: https://rolexmiddlesearace.com/tracker?
Kapcsolódó cikkeink
Vitorlázás
Wild Joe: Sikerülhetett volna a kategória győzelem
A hajó és a csapat képes lett volna rá, egy hidraulika csavar nem!
Vitorlázás
