Fa Nándival a Vendée Globe első harmadáról

Vitorlázás

2020. december 2. Ruják István hajozas.hu

Megosztás:

A beszélgetésünk még az Arkea Paprek mai uszonysérülése előtt történt.

Nándi mit szólsz a kettétört PRB-hez?

Mélységesen sajnálom és együtt érzek az érintettekkel. Nagyon furcsa oda-vissza játéka a sorsnak ez a mentés. Ugyanakkor nem csodálkozom. Azért nem csodálkozom, mert erről a hajóról a 2007-es születése óta köztudott volt, hogy borzasztóan alultervezett és alulról felfelé építkező, soha magát utol nem érő projekt volt még Vincent Riou idejében. Eddig tartott és kész.

Egyébként ez hasonló törés lehetett, mint ami 2016-ban Thomas Ruyant hajójával történt? (Amiről azt mondták, hogy ütközés következménye, de a hajót nézve nyilvánvalóan nem az volt…)

Pontosan. Csak hát annak idején Thoma észrevette, hogy baj van és leállt. Az ő esetében már kisebb szélben látható jelei voltak annak, hogy a szerkezet nem bírja már. Nem tört el azonnal és még volt ideje a srácnak leállni és szép csöndben egy kikötőbe vitorlázni. Itt meg nem így történt. Escoffier elmondása alapján egy mozdulattal összecsukódott a hajó.

Két perc múlva, amikor Kevin kiszállt a mentőtutajba, már víz alatt volt a kokpit.

Nem merülhetett el, mint a tégla, ezek a hajók nem tudnak úgy elsüllyedni. Elvileg lebegnie kéne. De, hogy mi történt, azt nem tudom. Viszont ilyen esetben nagyobb biztonságban van a mentőtutajban. A kettétört hajón maradni kétes játék.

A PRB is egy foilosra utólag átalakított hajó volt. Ilyen szempontból hasonló Samantha Davies 2010-ben született IMOCA 60-asa. Az esetében nekem az tűnt fel, hogy amikor a mezőny déli oldalán Louis Burtonnel együtt elsőként érték el a déli alacsonnyomású rendszer erős szelét, amivel Burton előre tört, akkor Sam Davies egy rövid gyors menet után visszavett a tempóból.

Az az igazság, ha nézed az elejét, Charlie-t és Thomát (Dalin és Ruyant), akkor látod, hogy amikor belementek ebbe az alacsonnyomású nagyszeles, zavart hullámzásos zónába, akkor mindegyik lelassult. Ők sem a feltételezhető 22-25 csomóval vágtattak ott, hanem 15-17-tel. Egyszerűen olyan hullámviszonyok lehetnek arrafelé, hogy nem tudsz felgyorsítani.

Mert az Aghulas-áramlat miatt a víz szembe folyik?

Igen és ez nagyon magas és zavart hullámokat hoz létre. Meg hát ott délen az Indiai-óceán hullámzik ám feneketlenül és akárhol van nagy szél, annak a hatása ezer mérföldekre elmegy és zavart vizet okoz. Nem olyan, mint a passzátzónában, ahol minden kiszámítható, ahol együttműködik a hajó a hullámzással, rákormányoz és kész. Itt azért jóval bonyolultabb a helyzet, ezért a versenyzők vigyáznak a hajóikra. Ez mindenkin látszik. Talán csak a 2017-ben győztes hajóval vitorlázó Louis Burton (Bureau Vallée 2) nyomja keményebben.

Igen ő lenn megy egészen délen a jéghatár közelében és jön is előre.

A másik, aki keményebben kezdte tolni az Yannick (Bestaven) volt, de ő most a mentés érdekében tett kitérőjével lemaradt. Most megint megy lefelé, délen megfogni a szelet és utána akar nyargalni az elsőknek.

Időkedvezmény kiszámítása a mentésben résztvevőknek

A mentésben való részvételért majd járó időkedvezményeket mennyire tudják pontosan kiszámítani? Hiszen nem csak arról van szó, hogy például Jean Le Cam a mentés ideje alatt konkrétan mennyi mérföldet veszített az első kettőhöz képest, de hátrébb kerülve esetleg ki is marad egy időjárási helyzetből, ami megsokszorozhatja ezt a hátrányt. Reálisak lehetnek a majd még megállapítandó időkedvezmények?

Mint ahogy ez a társaság ki is fog csúszni a szélből! Elmegy a ciklon és ők ottmaradnak jócskán a ciklon mögött a magasnyomásban. Hát ezt nem lehet igazán korrektül visszaadni. De nem is mondják meg azonnal, hogy mennyi lesz a kedvezményük. Lefuttatnak egy hosszútávú routingot az eredeti pozíciójukkal és egyet a mostanival számítva. Mindaddig, míg stabil helyzetbe nem kerül a két helyzet közötti különbség, addig nem hirdetik ki. Legalább tíznapos vagy még sokkal hosszabb útvonaltervezéssel fogják eldönteni ezt a kérdést a verseny rendezői. Akár egy hazáig tartó routinggal, pár naponta előre lépve is kiszámíthatják, hogy mennyit vesztettek a versenyzésük felfüggesztésével és a kitéréssel a mentés miatt.

Neked mi véleményed Armel Tripon menetéről?

Az első héten elkövetett hibái és bizonytalankodása után most már a déli passzátövezetben végre legalább megindult és kezd olykor a szélsebességnél jobb átlagokat futni, ami ettől a hajótól bőven elvárható. De az északi féltekén a csapata szerint csak 60-70 százalékra vitorlázta a L’Occitane-t, míg az élmezőnyben 80-90 százalékosak voltak a teljesítmények.

Na jó, a valóság azért nagyon más, mint a komputer! Én azt tökéletesen értem, függetlenül attól, hogy a srác mennyire kemény, mennyire akar hajtani. De így a mezőny mögött menni, ez sokkal kiábrándítóbb. Így nem tudsz olyan versenytempót tolni, mint ha a közeledben vannak az ellenfeleid. Nézd meg Jeremie-t (Beyou, Charal)! Ő sem tudja úgy megkergetni magát háromezer mérfölddel hátrébb, mint ahogy az élmezőnyben vitorlázna.

A hajó elvileg sokkal jobb sebességre képes, mint amit eddig Armel Tripon mutatott vele

Mindenesetre bíztató, hogy most az utolsó napokban Armel mintha gyorsult volna eddigi önmagához képest!

Várjunk Armel értékelésével, amíg leér a déli vizekre, nézzük meg, hogy ott mi fogunk látni tőle. Szerintem ő gyorsan fog vitorlázni. Az más kérdés, hogy a hajó mit fog bírni. Új hajó, új koncepció, várjuk meg, hogy viselkedik! Bízom benne, tetszik nekem is, egy jó filozófiájú, jól kitalált hajó. Armel pedig tapasztalt versenyző. Bár, akik most érnek először a déli vízekre, sorra jelzik, hogy ez bizony nem az, amit eképzeltek…

Emlékszem, amikor ifjú velencei-tavi finnesként életemben először a tengerre indultunk. Úton a lengyel Wladislawovóba a Balti-tengerre, velünk agárdi sportiskolásokkal autózott Tuss Miklós, akit izgatottan kérdeztünk, hogy milyen a tengeri hullámzás a mi kis tavunkhoz képest. Miklós próbálta leírni, kereste a szavakat, „hogy is mondjam csak, az olyan, hogy izé…”, majd legyintett és azt mondta, „á, majd úgyis meglátjátok!” És a különbség döbbenetesebb volt, mint vártuk…

A déli óceánra ez hatványozottan igaz. Hallhatsz meséket, mindenfélét, hogy arra hajózni milyen. De leírhatatlan. Csak akkor érted meg, amikor ott mész!

A déli óceáni kemény világában

Nézem a mezőnyt, a többség az elvárható módon megy. Akad néhány legény, aki óvatos, a lányok pedig értelemszerűen óvatosak…

Na de, például most már lenn délen, milyen remekül megindult Isabelle Joschke az egyébként a PRB-hez hasonlóan 2007-es, később foilerré átalakított hajójával!

Az egy nagyon gyors jószág, amivel ő megy és úgy látszik hozzászokott a körülményekhez, felbátorodott és nyomja!

Az elmúlt apokban Isabelle Joschke (MACSF) a déli vizekre érve rohamosan zárkózik fel és jön előre a mezőnyben

Ha már a nők, akkor engem még jobban meglep az, ahogy Pip Hare hajt a vénséges vén hajójával. A többiekhez képest tapasztalatlan, nem egy tüzes ifjonc, van vagy 160 centi és ötven kiló, a hajója 1999-es… Azt hittem, százmérföldekkel lemaradva fog hátul vitorlázni, ehhez képest abban a csoportban halad, amit Armel Tripon még csak most előzött meg.

Valóban, nagyon komolyan veszi magát és tényleg szépen megy. Általában is többen vannak, akik hagyományos öreg hajókkal nagyon komoly teljesítményeket tesznek le az asztalra.

Medailla – Pip Hare – egy öreg hajóban aránylag tapasztalatlan szólóvitorlázó nő, aki kitűnő teljesítményt nyújt

Yes We Cam?

Hát Jean Le Cam óriási király! Fegyelmezetten, okosan és keményen vitorlázik. Ha látnád őt életben! Nem hinnéd el, hogy eltalál a buszmegállóig! Mint egy görnyedt, ötvenkilós, piás hontalan, de ehhez képest pedig eszméletlen tehetségű vitorlázó. Nagyon nagyra becsülöm Jeant. És ebben a mentésben is bizonyított.

Milyen jól megy az újonc Benjamin Dutreux és a paralimpikon Damien Seguin, akinek nincs bal kézfeje!

Nekem mindketten nagyon pozitív meglepetést okoznak. Két öreg hajóval ott mennek az élbolyban. Mocskos jól vitorláznak! Egyébként rajtuk kívül nincsenek nagy meglepetések a mezőnyben, legfeljebb kellemetlenek, mint Alex Thomson kiesése. Azt nagyon sajnálom. Én Kozsirótól többet vártam, drukkolok neki.

De a japánnak szétment a nagyvitorlája már a második héten. Rengeteget veszkődött vele és már végig egy reffen kell mennie!

Belőle nem lesz énekeshalott. Én csodálom, hogy tovább mer menni. Majd meglátjuk, hogy melyik „kanyart veszi be”, Fokvárost vagy Tazmániát. Én kívánom, hogy végigmenjen, de egy ilyen szétesett vitorlával nagyon-nagyon nehéz. Abba életet lehelni… Mert akárhogy is reffel, pont a sérült rész marad fenn.
Szóval, sok a kellemetlen meglepetés, de a Vendée Globe mindig erről szól. Nincsenek előre kiosztott helyek.

Ráadásul az időjárás is rendesen kitol velük. Már több, mint négy nappal hátrébb tart az éllovas, mint négy évvel ezelőtt Armel Le Cléac’h!

Hát, különösen a déli Atlanti rendesen megviccelte népet. Egyébként meg azt is hozzáteszem, hogy ezek az új nagyuszonyos, mocsokdrága, nagy energiával bevitorlázott hajók messze nem hozzák azt, amit vártak tőlük. Erről még nem beszélnek, de nem úgy mennek, mint ahogy várták. Nem véletlenül tud Jean Le Cam velük maradni! Vagy Louis Burton a négy éve nyertes hajóval, aki most egyre csak megy föl az első kettőre. Jó a széltaktikája is, de ahhoz hajó is kell!

Tervezett IMOCA szabályváltozások

Ebből valamit érzékelhetett már valamit az IMOCA osztály, mert meghirdették, hogy az emelőuszonyok méretét a jövőben korlátozni fogják.

Több kockázatot jelentenek, iszonyú pénzbe kerülnek. Látod, reccsent egyet a LinkedOut uszonya, nem is látták, hogy hol és milyen mértékű a sérülés, de levágattak belőle két méternyit.

A mára óriásira nőtt emelőuszonyok méretét a jövőben korlátozni fogja az IMOCA

Így azért nincs olyan helyzetben, mint Thomson négy éve, akinek tőből letört az egyik Dali-bajsza. Ruyant-nak még mindig dolgozik a sérült uszony jó része, így levágva feltehetően biztonságosan.

Azt mondták, hogy nincs látható sérülés az uszonyon, nem tudják, hol a hiba. Valahol a vaktartományban lehetett a baj. De az viágos, hogy ha tényleg eltörik, akkor jó eséllyel viszi a hajó oldalát is. Ezt nem kockáztatják.

Nagyon kiváncsi vagyok a jövőre

Guillaume Verdier arról beszél, hogy az asztalon van már az az uszonyrendszer, az a „csirkeláb”, amit az America’s Cup hajókra fejlesztettek. Ez meg fog jelenni. Nekem tetszik, én is rajzolgattam hasonlót. Hogy ezt egy IMOCÁban miként fogják mozgatni, az kérdés, de meg fog jelenni és jobb lesz ennél a mostani megoldásnál.
Még egy nagy változás lesz. Első körben betiltják a felemelhető kormányokat és a második körben engedélyezik, hogy emelő tabok (szárnyak) kerüljenek a kormánylapokra. Tehát ki tudják majd emelni az egész hajót a vízből.

Miért kell az emelőkormányokat betiltani?

Mert emelhető, felbillenthető kormányra nem szabad trim tabot tenni. Az életveszélyes lenne. Olyan kormányra lehet emelőszárnyat tenni, amelyiknek van megfelelő támaszkodása. Veszélyt jelent, de majd kitalálják, hogy miként lehessen ezt megoldani.

Alulméretezett kockázatos hajók

Alexnek felhajtható kormánya van a Hugo Boss-on, igaz? Nem érthetetlen kicsit ez a kormánysérülés, amiért most kiáll?

De igen, mert egy ilyen kormánylap, ha valaminek nekiütődik, akkor elszakad egy kötél, felcsapódik és kész vége. Én azt hiszem ez egy menekülőút. Az a szerkezeti sérülés, ami őt érte korábban, az nem javítható meg ott a vízen! Nem arról volt szó, hogy eltört odabenn egy-két fal, hanem ha kiszakad a J3 és J2-es tartó, akkor ledől az árbóc.

De sejthették, hogy keletkezhet ilyen hiba. Szinte előre elkészített bordákkal, anyagokkal és szerszámokkal indult a versenyen. Ez nem szokásos!

Ragasztgatásokkal egy ilyen problémát nem lehet megoldani. Kispóroltak tíz kilót és elvesztették a versenyt. Az biztos, hogy túlzottan ki lehetett könnyítve az a rész, amelyik kapja előlről az ütéseket. Ez egy „impact” zóna, ráadásul könyörgöm, az tartja az árbócot! A legnagyobb terhelés alatt ez a két fal tartja az árbócot.

Itt a példa, ahogy a PRB eltörött, hogy milyen fontos ez a zóna. Ebben az a kerek „scow” orr, amilyen a L’Occitane-é erősebbre építhető, mint egy hegyesebb orr?

Nem, ilyen szempontból nincsen különbség. Az az orr azért jó, mert könnyebb fönntartani a hullámon, kevésbé fog lefúrni és megtorpanni a hullámokban, még akkor is, ha mondjuk az uszony éppen nem is emeli ki.

De ha lebuccsant, akkor könnyebben, hamarabb emelkedik is ki?

Sokkal kisebb vízellenállás van ezen az orron, ami lenn tartaná az orrát. Nincs rajta szívóerő, satöbbi. Ugyanakkor meg szerkezetileg meg kell építeni olyanra, hogy kibírja a terhelést. Ha valahol, akkor azon az orr zónán, a hajó első harmadában 21, de legalább 15 tonna per négyzetméter terhelhetőséget kell tartani, különben szétszakad. Alexnek ez az orr része szerintem biztos, hogy nem tudott kilenc tonnánál többet. Vagy kevesebbet.
Pontosan ugyanabba az utcába szaladtak be, mint annak idején a PRB-nél Riou hajójával. Építettek egy alulméretezett hajót és úgy döntöttek, hogy felfelé erősítenek.

Egyébként most a süllyedés után Escoffier is azt mondta, hogy neki nincs lelkifurdalása, kétszáz kiló anyagot építettek be erősítésként.

Pontosan. Megerősítették, de hát nem volt elég. Egy minden porcikájában aláépített hajót nehéz megerősíteni. Nem tudsz már a skinekbe, a rétegekbe belerakni. Bizonyos pontokat megerősítesz, de attól még az egész, az gyenge. Én láttam, amikor az a PRB az első Vendée Globe-ján megsérült. Nekiment egy elszabadultan kószáló acél bójának és beszakadt az oldala. Egy milliméter vastag volt az oldala! Pont ott az árbóc környékén, ahol az outrigger is le volt kötve. Ezeket a részeket nem lehet papírvastagságból megoldani.

Talán arra gondoltak, csinálunk egy erős vázszerkezetet és a külső héj nagyrészt csak egy „huzat”?

Nem, ezek üres hajók! Nincs benne semmi. Van benne néhány stringer (kersztborda) és jó napot kívánok. Még hosszbordák sincsenek benne. Azért tud így eltörni. Talán volt benne négy válaszfal, meg három másik stringer és kész. Az olyan körgyűrű, keresztben, haminc centi széles. Pedig válaszfalak kellenek. A szerkezeti szilárdságot azok adják a hajónak. Aminek szintén 21 tonna per négyzetméter nyomást kéne elbírjon. A belső szerkezet. De hát ezt egyik hajó se tudja.