Ocean Race Europe 2025 – A sorrend és annak fő okai – 2. rész

Vitorlázás

2025. szeptember 10. Ruják István hajozas.hu

Megosztás:

Mi a versenyzők öröme és haszna az Ocean Race Europe-on?

A cikksorozat második részében arra keresem a választ, hogy milyen egyéni pozitívumot adhat az Ocean Race Europe, milyen örömöt találhatnak a versenyzők, a vitorlázók ezen a versenyen. Ez mindenképp szükséges végiggondolni, hiszen a versennyel kapcsolatos erős ellenérzéseimet részletesen leírtam már. Ám semmi sem fekete vagy fehér, és erről fontos nem megfeledkezni.

Motiváció és öröm – A győzelem lehet mellékes szempont is

Elsősorban egy valamiben biztos vagyok. A hajókon dolgozó vitorlázók mind vérbeli versenyzők, és azért azok, mert szerelmesek abba, amit csinálnak. Azon a szinten már jól is keresnek, jól megélnek a vitorlázásból, de nem az a fő motivációjuk. A szívük mélyén pontosan tudják, hogy ingyen vagy akár fizetve érte is ezzel foglalkoznának. Imádják, amit csinálnak, ahogy mindenki, aki valaha is rákattant a versenyvitorlázásra. Imádják a hajótípust, és általában a versenyzést.

Ezért biztos vagyok benne, hogy ha esetleg olykor-olykor számukra is ellenszenves elemekkel szembesülnek, például rendezési hibákkal, akár részletekben, akár a teljes versenyt illetően, akkor is szeretik, és teljes lélekkel teszik a dolgukat. Mint ha az ember olimpiai osztályban letol egy borzasztó, hibákkal teli futamot, vagy akár ha a Kékszalagon kap csúf pofonokat a természettől, a Balatontól. Akkor is, olyankor is, előbb-utóbb az örömteli, élvezetes emlékek és a hasznos tapasztalatok tolakodnak előre, és a bosszúság sosem csapódik vissza általában a hajóra, a versenyzésre.

Ráadásul egy bármilyen korú és színvonalú IMOCA 60-assal való vitorlázás különleges, megunhatatlan élmény lehet. Hiszen elképesztő hajók ezek, a modern tengeri vitorlázás hihetetlen teljesítményekre képes éllovasai.

Ezekhez az örömforrásokhoz pedig hozzáadódnak azok a szakmai előnyök, amelyek konkrétan az Ocean Race Europe javára írandók. Mert azok is vannak, ezt be kell látnom.

A hét csapatban hajtó profik egyénileg persze más-más szinteken vannak, akár a tudásukat, akár a saját versenyzői karrierjük jövőjét tekintve. Van, aki friss az IMOCA osztályban és tapasztalatokat gyűjtve a hosszú távú terveit alapozza, miközben akad olyan is, aki a sokadik Vendée Globe-jára készül. Így a céljaik is eltérőek, ami azt is jelenti, hogy az örömük nem egyenesen arányos az éppen zajló versenyen való eredményességükkel. A győzelem lehet akár mellékes szempont is.

Franck Cammas a foilon a Holzim PRB-n

Nyilván más a célja az Ocean Race Europe-on való részvétellel Paul Meilhat-nak, vagy a Vendée Globe felé kacsingató, az IMOCA osztályban tulajdonképpen újonc, amúgy az óceáni versenyzésben szupersztár Franck Cammas-nak, netán az új hajó építésére készülőknek, mint Boris Herrmann, Thomas Ruyant, az IMOCA osztályban feltörekvő tehetséges Ambrosio Beccariának, a típust és főleg a foilerezést még tanuló Scott Shawyernek, a hatvalábas osztályban idén megjelent amerikai Cole Breuernek, vagy a svájci hajón az offshore versenyzéssel barátkozó fiataloknak.

Csapatban való minőségi hajtás öröme

Amikor 2023 novemberében a Star Sailors League verseny megnyerésével a Berecz Zsombor vezette magyarok csapatvilágbajnokok lettek, a Sámánok legnagyobb élménye a nagyon magas színvonalon teljesíteni tudó társakkal való együtt versenyzés volt. Az, hogy minden pillanatban nyugodtan koncentrálhattak a saját feladatuk minél tökéletesebb elvégzésére, mert tudták, hogy minden társuk ugyanígy figyel, pontosan dolgozik, és ha improvizálni kell, akkor rendben, összhangban megy majd az is. Az ehhez hasonló élmény lehetősége adott az Ocean Race Europe-on is, különösen a legjobb csapatok esetében.

Biotherm csapat az ötödik szakaszon – Amélie Grassi, Sam Goodchild, Joe Buttell helyett most Benjamin Ferré, és a skipper Paul Meilhat – Fotó: Vincent Curutchet / The Ocean Race Europe 2025)

Paul Meilhat mondta Cartagenában a második szakasz megnyerése után társairól, Sam Goodchildról, Joe Buttellről és nem utolsó sorban Amelie Grassiról: „Fantasztikusak. Olyan, mintha nyolckarú emberek lennének. Nem sokat beszélnek egymással, de mindenhol ott vannak. És mindez automatikusan történik. Egyszerűen öröm velük vitorlázni.”

Új megoldások

A vitorlás versenyzés legalább két részből áll: a vitorlázás maga, majd a történtek megbeszélése. Menet közben a teendők, és a döntési szintek az aktuális tudásszint alapján meghatározottak, de minden gyakorlati megfigyelés és ötlet hasznos, jöjjön az a legénység bármely tagjától. Kiértékelés után ezáltal javulhat a teljesítmény, csökkenhetnek a hibalehetőségek.

Szintén a Biothermen mondta Sam Goodchild (Vendée Globe 12. helyezett), hogy sokat fejlődik taktikailag is, ahogy a társaival megbeszélik az útvonalak választását, majd kielemzik a történteket. De, ugyanez igaz a manőverekre, a hajókezelésre is. „Olyan újdonságokat is tanultam tőlük, ami megváltoztatja majd szólóvitorlázáskor is egyik-másik manőveremben a tennivalókat, vagy azok sorrendjét.”

Az új megoldások felismerése, értékelése és alkalmazása nem csak a manőverekre, navigációs döntésekre, de nagyon komoly hajóvezetési és hajó beállítási kérdésekre is vonatkozhat. Például a szokásos óceáni menetekhez képest csak enyhén hullámos, vagy akár sima vízen a foilokon szárnyalás lehetséges módozatainak felismerése és próbája is lehetséges. AZ IMOCA hatvanlábasok amolyan félig szárnyaló hajók, hiszen a kormánylapjaikon – lévén azok az osztályelőírásban megfelelve bizonyos erő, ütés hatására felcsapódnak – nincsenek emelő vezérsíkok, így a hajó hátsó része tulajdonképpen mindig úszó marad. Ám a Paprec Arkéa megfelelő körülmények között képes hosszabb-rövidebb távon teljes szárnyalásra, vagyis olykor a teste teljes mértékben a víz fölé emelkedik. Ilyenkor több csomónyi sebességfölénye keletkezik a többiekkel szemben.

A Paprec Arkea néha szinte teljes szárnyalásra képes

Ez nyilván egyedi jellemzőktől, elsősorban a foilok formájától, a hajótest kialkításától és a vitorlás súlyponti adottságaitól függ, ám van hajóvezetési tényezője is, amit a Paprec csapattagok megtanulhattak, az ellenfelek pedig szívesen kifigyelnének.

Optimalizálások

Egy profi vitorlás versenyhajón rendkívül fontos a teljesítményadatok pontos ismerete. Erre szolgálnak a polár vagy target táblázatok, a sail chart, amely adatok folyamatosan fejlesztendők, pontosítandók. Ezek az értékek mindig megmondják, hogy az adott szélerőben, szélszögben és hullámzásban mely vitorlákkal, milyen beállításokkal, melyek az elérhető maximális sebességek. Ezen adatok ismerete létfontosságú a meteotaktikai döntések meghozatalában, hiszen az adott hajó lehetőségeivel így számolhatnak pontosan a fejlett navigációs programok.

Még a gép is tanul: Szólóvitorlázáskor az IMOCA 60-asokon szinte állandóan az autopilot viszi a hajót. Csapatos menetek során, és különösen ilyen a szoros versenyben viszont sokkal-sokkal többet kormányoznak maguk a versenyzők. Eközben a mesterséges intelligenciával évek óta felturbózótt automata kormányok is tanulnak, és így egyre magasabb szinten képesek elvégezni a feladatukat.

Izgalmas taktikai harc

Az Ocean Race Europe-on a versenyző hajók között eddig minden szakaszon szoros küzdelem folyt. Az élen négyen rendre néhány mérföldön belül, egymással látótávolságban vitorlázva teszik meg a sokszáz mérföldes szakaszokat, és az állandóan változó szélhelyzetben még a verseny honlapján a hajók GPS-nyomkövetői segítségével látható pozícióváltozásaik és a grafikusan ábrázolt széladatok összevetésével olykor tisztán megítélhetők az egyes csapatok meteotaktikai elképzelései. Az, hogy miként helyezkednek a többiekhez képest egy-egy várt időjárás változás legelőnyösebb kihasználásáűhoz. Az efféle viadal a kishajós pályaversenyzés taktikai lehetőségeihez hasonló izgalmas szellemi játék. A történteket figyelve és feldolgozva pedig folyamatosan lehet tanulni, fejlődni.

Az éllovasok rendre egymás látótáválságán belül vitorláznak, és sok a helycsere a futamokon belül

Yoann Richomme: „Őszintén szólva nem hiszem, hogy a földkerülő verseny ennyit tanítana nekünk, mint ez. Mert annyira intenzív, annyira szoros, annyiszor újraindítod az agyadat, olyan sok kérdést tehetsz fel magadnak, hogy a tanulás rendkívül intenzív.”

Nos, az utolsó mediterrán offshore szakaszon Genovától Montenegróig a résztvevők nagyon elégedettek lehetnek majd a változatosságot tekintve. Miközben számos kötelező útvonalpont, mondhatni „bója” beiktatásával a rendezők törekszenek arra, hogy a mezőny minél inkább együtt maradjon, és szoros versenyt vívjon, aközben a résztvevők „megtanulják a kutyafittyet, mert a Földközi-tenger, és az Adria – ha olyan passzban van – nem viccel, viszont a szeleinek adagolásával remekül szórakozik a sok majom vitorlázón.

Közönségsiker

Mindezek mellett a kikötőkben nagy a felhajtás, több tízezer ember ünnepli a hajós sztárokat. Ezt van aki jobban, van, aki kevésbé szereti. Ám jó profiként mindannyian tudják, hogy a népszerűség növekedése, az intenzív érdeklődés mennyivel könnyebbé teszi a támogatók megtalálását, és azok a nézettségre tekintettel szívesebben és több pénzt adnak arra, hogy ezek a profi csapatok, vagy szólóvitorlázók sikeresen vihessék tovább a vitorlás versenyprogramjukat. Ami pedig számukra meghatározó siker-, és főleg örömforrás.

Ha viszont a versenyzőknek ennyi örömük lehet az Ocean Race Europe versenyben, ha a számukra ennyire hasznos, sőt, élvezetes, akkor én minek nyöszörgök a versenyrendezők butaságán? Összeterelik őket szűk rajtvonalra, szűk pályára. Ők jól összetörik egymást, aztán mennek a dolgukra, miközben rengeteg ember jól szórakozik. Viszont ott a többi haszon és szépség ezen a versenyen is.

Persze a jó nem törli azt, ami rossz. Azt hiszem nincsen baj azzal, ha valamin joggal morgolódom, amíg a dörmögésre nem csukódik rá az agyam, és közben látom a dolog szépségeit és hasznát is.

A 3. részben a csapatokról és a hajókról lesz szó, azokról a tényezőkről, amelyek megmagyarázzák az Ocean Race Europe eredményének alakulását.

Ruji