Vitorlázás
Vendée Globe 2024-25 – hatodik hét – Rekordmenetben az elsők, karácsonyra Horn-fok, és csodásak a lányok!
Eseménydús hét a Csendes-óceánon
Dalin nagyszerű, de Richomme hátszélben gyorsabb. Seb Simon egy foillal is nagyszerűen tartja magát, Herrmann és Justine Mettraux előrébb varázsolták magukat, Pip Hare az árbócát vesztette, de azóta viszi a nézettséget a versenyzők elől, Xu pedig lenyűgözően hajt a hátsó traktusban…
A mezőny a hatodik hét végén
A Vendée Globe mezőny 2024. december 22-én, az ötödik versenyhét utolsó órájában
December 24-én, Szentese Jézuska az Atlanti-óceánt hozza ajándékba Richomme-nak és Dalinnek, akik rekordtempóban és egy ezúttal számukra a nevének szépen megfelelő Csendes-óceánon száguldottak végig. Mögöttük az egy szárnyon repülő Sebastien Simon már keményebb szeleket kap a legendás szikla közelében.
Jelenleg csúcsidőt vitorláznak ők hárman az élen. A jelenleg érvényes Vendée Globe rekordot tartó Armel Le Cléac’h 2016-ban 47 nap és 34 perc alatt ért a Horn-fokhoz. Richomme és Dalin most a 43. versenynapon, vagyis december 24-én visszaérhetnek az Atlanti-óceánra.
A verseny Richomme és Dalin között várhatóan majd ott az Atlantin dől el. Dalin magabiztosan vezetett a Csendes-óceánon, majd Richomme és Simon utolérték. Csak ekkor árulta el Dalin, hogy vitorlagondjai voltak – ezt nem pontosította -, de már kijavította a hibákat. És valóban ezután újra elhúzott. Ám később hátszeles menetben Richomme utolérte, és átvette a vezetést. Abban mindenki egyetért, versenyző és szakember egyaránt, hogy Yoann Richomm Koch-Finot Conq tervezésű IMOCÁja hátszélben gyorsabb, mint Dalin Verdier tervek alapján épült hajója. Ugyanakkor élesebb menetekben, kisebb szélszögön vitorlázva Charlie-nál van az előny.
Yoann Richomme vezet a Horn-fokhoz közeledve
Feltehetően Richomme a Horn-fokig már nem tehet szert jelentős előnyre, így az Atlantin a célig tartó nagy menetben leginkább az segítheti győzelemhez, ha sikerül valamilyen jó meteotaktikai húzással nagyobb előnybe kerülnie. Ha sok apróság dönti el a párharcukat, akkor Dalin az esélyesebb, mert ő sem kutyaütő a meteotaktikában.
Ugyanakkor nem szabad leírni Seb Simont sem, bár jelentős hátránya, hogy hiányzik a jobb oldali szárnya. Ám a szeme előtt lebeghet Alex Thomson példája, aki 2016-ban ugyanilyen hajósérüléssel a Horn-foknál már ezer mérföld hátránnyal fordult az Atlantira Armel Le Cléac’h mögött, ám az észak felé vitorlázás során lényegében utolérte és megszorongatta ellenfelét.
Sebastien Simon sérült hajóval nem adja fel. Amikor ez a fotó készült a hatodik héten, pár órán át még vezetett is Dalin és Richomme előtt!
Mögöttük az üldözők 1000-1200 mérfölddel lemaradva vitorláznak.
Ez már hétfő reggel 7 órai állás, a verseny hetedik hetének kezdetén
A hatodik hét elteltével az üldözőboly Ruyanttól Mettraux-ig, vagyis a negyediktől a tizenegyedik helyezettig a világ legelhagyatottabb, az emberlakta területektől legmesszebb lévő hely, a Point Nemo közelében vitorlázik 1700-2100 tengeri mérföldnyire a Horn-foktól.
Herrmann és Mettraux nagy hete
A hatodik hét legnagyobb menetét Boris Herrmann és Justine Mettraux produkálta. Ők az Indiai-óceánon egészen Ausztráliáig együtt vitorláztak Samantha Davies-szel és Clarisse Cremerrel a 10-13. helyen, az előttük lévő nagyobb csoporttól jelentősen lemaradva. Aztán a Leeuwin-fok után kicsit délebbre tartva előbb Herrmann lódult meg, majd Justine Mettraux is ellépett valamelyest a vetélytársnőitől. December 15-én Tazmánia vonalába érve ugyanannak az anticiklonnak a nyugati felében 100-130 mérfölddel vitorlázott előrébb. A következő napon még 30-40 mérfölddel távolodott. Ebből a különbségből lett azóta már bőven több, mint ezer mérföld.
Modern kor, digitális eszközökkel megtámogatott földkerülés – Justine Mettraux és a „kandalló” melege…
A következő videógrafikán az látszik, ahogy az együtt vitorlázó csoport szétszakad. Egyben jól mutatja, hogy milyen nagy a jelentősége annak, hogy ha valaki egy időjárási rendszerrel hátrébb kerül, mint az ellenfele. A videón az látszik, ahogy egy ciklon szelével mind a négyen fokozatosan utolérik a keletebbre egy átmeneti zóna gyenge szeleiben lelassuló nagyobb csoportot, a korábban messze előttük haladó, az élen vitorlázó hármast üldöző bolyt. Ám Tazmánia és Új-Zéland közötti szakaszon Davies és Cremer fokozatosan kicsúsznak az addig közös időjárási rendszerből és lemaradnak.
Boris Herrmann ezen a csoporton belül is jól tör előre. Emlékezetes fotókat és videót küldött Yannick Bestavennel való találkozásáról, ahogy hátszélben keresztezték egymást.
Bestaven és a Maitre Coq a fedélzetéről nézve. Találkozás a világ túlfelén, a földkerülés féltávnál
Pip Hare – az életigenlés királynője
A nagyszerűen teljesítő brit Pip Hare árbócvesztéséről már beszámoltunk. A verseny egyik legnépszerűbb résztvevője érthetően lehangoltan, egy szomorú videóban értesített mindenkit a helyzetéről. Aztán segédrudazatot állított az egyik megmentett dekkszálingja segítségével, és a megcsonkított Medalliával önerőből megindult Melbourne felé.
Azóta naponta tesz fel az internetre videókat „Lassú hajó Melbourne felé” címmel, amely kisfilmek nézettsége csúcsokat dönget, szinte elvonja a figyelmet a versenyben maradottakról. Nem meglepő. Lenyűgöző a tettrekészsége, kreativitása, és csodaszép látni azt, ahogy egy ilyen álmokat romba döntő balszerencse után talpra áll, és örülni tud minden apróságnak, sikernek, szépségnek. Elcsépelt szó a példamutató, ám Pip Hare bizonyítja, hogy nincs teljesen reménytelen helyzet, és hogy miért ne süllyedjen senki önsajnálatba, vagy áldozati szerepbe.
Íme a videósorozatának egyik része
Mindenki kemény hajt, fáradva kisebb-nagyobb hibákkal, sérülésekkel küzd, de különösen Xu lenyűgöző
A hatodik héten az extrém terhelésben már fárad ember és technika. Van, aki részletesen beszámol a bajairól, és akad, aki csak utólag mondja el, hogy mi vitte el az energiáit. De, mindenkinek meg kell küzdeni nem várt, előre nem látott sérülésekkel.
Mégis talán a leginkáűbb lenyűgöző, ahogy a kínai Dzsingkun Xu hajt. Ne felejtsük el, ő nem csak földkerülő és IMOCA-újonc, de olyan országból érkezett, amely hatalmas, de nincs semmilyen óceáni szólóvitorlás hagyománya. A hajója, bár emelőuszonyossá alakított, de öreg és elavult. És akkor a legnagyobb nehézségéről még nem is esett szó: Xu félkarú. A jobb alkarját tizenévesen egy balesetben elvesztette.
Amikor Weöres Szabolcs Fokvárosnál kiállt a mezőnyből, Xu került az utolsó helyre a mezőnyben. Ez fokozza a déli óceánon vitorlázás veszélyeit, hiszen így nincs senki, aki baj esetén kis kitérővel a közelébe menjen segíteni. Ha az ellenfelek már keletebbre járnak, akkor baj esetén senki sem tud visszafordulni, tehát a bajba jutott csak önmagára számíthat.
Xu nem hagyta magát! Miközben az előtte vitorlázó Van Weynbergh, Fabrice Amadeo és Manuel Cousin egy érkező, és veszélyesnek ígérkező ciklon elől északabbra, biztonságosabb vizekre húztak, XU lenn maradt délen és a virtuális jéghatár közelében, rövidebb úton vitorlázva előzött. Ezt még egy újabb alacsonnyomású rendszerben való kitartással megfejelve, most a 33. helyen halad a Leeuwin-fokon túl, és a mezőny hátsó felében vitorlázók közül továbbra is ő tartja a veszélyesebbnek ígérkező, délebbre eső útvonalat.
Az IMOCA 60, és a szóló földkerülés az bizony kérem egy kemény, férfias sport…
Igen? Valóban?
Már Ellen McArthur 2000-es Vendée Globe remeklése óta megdőlt ez a sztereotíp elképzelés, amikor Ellen a maga 157 centijével és 50 kilójával kis híján elverte a mezőnyt („csak” második lett), majd később egy óriás trimaránnal szóló födkerülő időrekordot is futott.
Vagy ott van példának a Global Ocean Challenge-en második helyezett Cole Breuer, akinek a sportkarrierje az egyetemi futballcsapat mellett indult, mint pompon lány. Aztán ragadta magával a vitorlázás, és a földkerülőn jól elverte az összes ugyanolyan típusú hajóval hajtó, ránézésre kétségtelenül sokkal tengeri medvésebb férfi ellenfelét. Egy a verseny közben maga készítette fotón őt látva jöttem rá, hogy milyen lehet az igazán egészséges feminizmus. Ha a Csendes-óceán közepén, a Némó-pont felé egy 15-20 csomós tempóval vitorlázó Class 40 fedélzetén a szólóvitorlázó lány szép időben az árbóc előtt ül, és jól láthatóan a lábán minden körme gondosan pirosra festett. És, nem utolsó sorban mindez jól áll neki!
Ha valaki még mindig ott tart, hogy meglepődik valamilyen efféle női emberi teljesítményen, az kicsit hallgassa a verseny legfiatalabb résztvevőjét, a 23 éves Violette Dorange-ot, ahogy a Csendes-óceánról küldött videóban a nehézségeiről, a hajóján javítandó és megjavított hibákról csacsog. Azt hiszem ez a jó szó, igaz? Csacsog…
Sam Davies sem szomorkodik
Sokatmondó kép a negyedik Vendée Globe-ját teljesítő Samantha Davies-ről, amint egy felfújt földgömb-strandlabdán mutatja meg, hogy hol jár. Hogy illusztráljam a sztereotip gondolkodás szépségeit, úgy vélem ilyen nincs egyik férfi versenyzőnél sem… Vagyis nehezen képzelem el, ahogy Jeremie Beyou a homlokát ráncolja bepakoláskor a kikötőben a földkerülésre készülődve, majd a homlokára csap, el ne felejtsem a felfújható földgömbömet, majd megmutatni a gyerekeknek a Némó pontnál, hogy az hol van…
Ruji
Vendée Globe nyomkövetős térkép és sorrend a verseny honlapján ITT elérhető
Kapcsolódó cikkeink
Vitorlázás
IMOCA 60 – Clarisse Cremer esete – vajon diszkrimináció-e?
Clarisse támogatója a Banque Populaire kiszált a versenyzőnő mögül kockázatosnak ítélve a 2024-es Vendée Globe rajtjog megszerzését
Vitorlázás
